Mozgásban - a Hídember gépei
A Közlekedési Múzeum vasúti modell gyűjteményének legértékesebb műtárgya a Derű, amelyet 1845. és 1847. között készített Nagy Lajos és Nagy Gergely, akik Széchenyi István pártfogoltjaiként a Bécs-Gloggnitzi vasút mozdonygyárában dolgoztak. A Derű megépítésével megrendelőket kívántak szerezni eredeti mozdonyok gyártásához, egyben be kívánták bizonyítani, hogy Magyarországon is lehetne mozdonyt építeni.
A modellnek nincs eredetije, a John Haswell által tervezett járművek jellegzetes építési stílusát utánozza, legjobban a Bécs-Gloggnitzi Vasút „Brunn” nevű mozdonyára hasonlít. A szerkocsit később, 1875-ben építette hozzá Bognár Ferenc gépész Budapesten. A Nagy testvérek a kb. 1:4 méretarányú modellt először 1847-ben, a bécsi Práterben mutatták be működés közben. Magyarországon a Pest-Szolnoki vasútvonal ünnepélyes avatásakor, 1847 szeptember 1-jén pöfögött először a kis mozdony. A Derűt többször kiállították sokáig a József Nádor Műegyetem különtermében volt látható. A Közlekedési Múzeum gyűjteményébe az 1920-as években került át, és, mint a legrégebbi működő magyar mozdonymodell, a Közlekedési Múzeum szimbólumává vált.
Mozgásban - a Hídember gépei
A Duna és a Tisza szabályozásának műszaki alapjait szintén a 19. század első felében teremtették meg, elsősorban a minden korábbinál részletesebb vízrajzi térképek elkészítésével. E térképeket a kiállításban össze lehet vetni a mostani állapotokkal.
Mozgásban - a Hídember gépei
Vidats János ekegyára azzal tűnt ki kortársai közül, hogy pesti üzemében előbb lójárgány, majd alig pár év elteltével gőzmasina hajtotta a gépeket.
Mozgásban - a Hídember gépei
A Lánchíd a magyar Duna-szakasz első állandó hídja volt. Az építkezés 1839-ben kezdődött meg. A pesti hídfőnél a hídláncokat befogadó lánckamrában helyezték el az egész építmény alapkövét, amelybe pénzérméket, újságot tettek. Az előkelőségek az alapkő letételén díszes vakolókanalat használtak.
Mozgásban - A Hídember gépei
A vasút évszázada – szokták a 19. századra mondani, és valóban, 1827-ben kezdődött a magyar vasút története egy különleges szerkezettel, a Pestről Kőbányáig vezető lóvontatású függővasúttal.
A 8 kilométeres szakaszt csak próbának szánták, a fejlesztők 900 kilométeres hálózatot terveztek. A „nagypolitika” is fantáziát látott a fejlesztésben, József nádor egy nap alatt kiadta az építési engedélyt, a vállalkozás részvényesei között tudhatta Széchenyi Istvánt is. A Kőbányáig vezető szakasz 1827. augusztus 20-án nyílt meg– az európai kontinens első közforgalmú vasútvonalaként (!) -, ám hamar bebizonyosodott, hogy– a műszaki problémákkal is küzdő vasút – gazdaságilag életképtelen. 1828-ban a vállalkozás csődbe ment, a szerkezet faanyagát eladták tűzifának.
A kiállításban kipróbálható a vasút egy 8 méteres rekonstruált szakasza.
Mozgásban - A Hídember gépei
A vasút évszázada – szokták a 19. századra mondani, és valóban, 1827-ben kezdődött a magyar vasút története egy különleges szerkezettel, a Pestről Kőbányáig vezető lóvontatású függővasúttal.
A 8 kilométeres szakaszt csak próbának szánták, a fejlesztők 900 kilométeres hálózatot terveztek. A „nagypolitika” is fantáziát látott a fejlesztésben, József nádor egy nap alatt kiadta az építési engedélyt, a vállalkozás részvényesei között tudhatta Széchenyi Istvánt is. A Kőbányáig vezető szakasz 1827. augusztus 20-án nyílt meg– az európai kontinens első közforgalmú vasútvonalaként (!) -, ám hamar bebizonyosodott, hogy– a műszaki problémákkal is küzdő vasút – gazdaságilag életképtelen. 1828-ban a vállalkozás csődbe ment, a szerkezet faanyagát eladták tűzifának.
A kiállításban kipróbálható a vasút egy 8 méteres rekonstruált szakasza.
Mozgásban -a Hídember gépei
A Lánchíd alapkőletétele, ahol megjelent mindenki aki számított. A kiállításban az alapkő letételtén is részt vehetnek a látogatóink.
Mozgásban -a Hídember gépei
A 19. század a hajózást is forradalmasította. 1817-ben, alig 10 évvel azután, hogy az Egyesült Államokban Fulton megépítette a világ első gőzhajóját, Magyarországon is vízre bocsájtottak egy folyami gőzöst, a Carolinát. Ennek gőzgépe mindössze 24 lóerős volt, de jól és megbízhatóan mozgatta a 13 méter hosszú hajót. Megalkotója Bernhard Antal pécsi polgár a Dunán kívánta üzemeltetni, próbálkozásai azonban nem voltak sikeresek, sem vontatóként, sem átkelőhajóként nem lett kifizetődő a vállalkozása. A gőzhajózás később – Széchenyi István hathatós támogatásával - elterjedt. Néhány évtizeden belül ellepték a Dunát a gőzhajók, és hajógyár is létesült Óbudán.
A látogatók felléphetnek a (szintén rekonstruált) működő Carolina gőzhajóra.
Közlekedési
Szolgáltatások
| A szocializmus játékszerei |
|
Gyerekkorunk, szüleink kultikus játékai a „Szocializmus játékszerei” kiállításon! Egy ellentmondásokban bővelkedő történelmi korszak kedves és keserédes emlékeit idézheti fel a Közlekedési Múzeumban a „Szocializmus játékszerei” című tárlaton. A kiállítás azt mutatja meg, hogy a fiatalok felé milyen képet közvetítettek az egykori népi demokratikus államok magukról - és milyenek is voltak valójában a szocialista ipar által gyártott játékok: A pedálos szovjet Moszkvicsok, a cseh és keletnémet autómodellek, a PIKO játékvasutak - vagy a magyar „slágertermékek”: a Pénzverdei modellvasút illetve az évtizedeken keresztül változatlan formában, milliós példányszámban gyártott lendületautók, a futurisztikus küllemű holdjárók vagy a csilingelős mozdonyok. A Szocializmus Játékszerei című kiállítás 2011. december 8 és 2012. február 29. között látható a Közlekedési Múzeumban (XIV. kerület, Városligeti krt. 11)
|
Az oldal tetejére
Elérhetőségek
- Elérhetőségek
-
Tudományos munka
-
Letölthető dokumentumok
Kapcsolatok
Hírlevél feliratkozás
Galéria
