Vasúttörténet (Közlekedési Múzeum)

Kerékpártörténet (Közlekedési Múzeum)

Közúti közlekedés története (Közlekedési Múzeum)

Hírességek csarnoka (Közlekedési Múzeum)

Motortörténeti kiállítás (Közlekedési Múzeum)

Autótörténeti kiállítás (Közlekedési Múzeum)

Városi közlekedés (Közlekedési Múzeum)

Mozgásban - a Hídember gépei

A Közlekedési Múzeum vasúti modell gyűjteményének legértékesebb műtárgya a Derű, amelyet 1845. és 1847. között készített Nagy Lajos és Nagy Gergely.

Mozgásban - a Hídember gépei

A Duna és a Tisza szabályozásának műszaki alapjait a 19. század első felében teremtették meg, elsősorban a minden korábbinál részletesebb vízrajzi térképek elkészítésével.

Mozgásban - a Hídember gépei

Vidats János ekegyára azzal tűnt ki kortársai közül, hogy pesti üzemében előbb lójárgány, majd alig pár év elteltével gőzmasina hajtotta a gépeket.

Mozgásban - a Hídember gépei

A Lánchíd a magyar Duna-szakasz első állandó hídja volt. Az építkezés 1839-ben kezdődött meg. A pesti hídfőnél a hídláncokat befogadó lánckamrában helyezték el azépítmény alapkövét. Az előkelőségek díszes vakolókanalat használtak.

Mozgásban - A Hídember gépei

1827-ben kezdődött a magyar vasút története egy különleges szerkezettel, a Pestről Kőbányáig vezető lóvontatású függővasúttal.

A kiállításban kipróbálható a vasút egy 8 méteres rekonstruált szakasza.

Mozgásban - A Hídember gépei

A vasút évszázada – szokták a 19. századra mondani, és valóban, 1827-ben kezdődött a magyar vasút története egy különleges szerkezettel, a Pestről Kőbányáig vezető lóvontatású függővasúttal.

A 8 kilométeres szakaszt csak próbának szánták, a fejlesztők 900 kilométeres hálózatot terveztek. A „nagypolitika” is fantáziát látott a fejlesztésben, József nádor egy nap alatt kiadta az építési engedélyt, a vállalkozás részvényesei között tudhatta Széchenyi Istvánt is. A Kőbányáig vezető szakasz 1827. augusztus 20-án nyílt meg– az európai kontinens első közforgalmú vasútvonalaként (!) -, ám hamar bebizonyosodott, hogy– a műszaki problémákkal is küzdő vasút – gazdaságilag életképtelen. 1828-ban a vállalkozás csődbe ment, a szerkezet faanyagát eladták tűzifának.

A kiállításban kipróbálható a vasút egy 8 méteres rekonstruált szakasza.

Mozgásban - A Hídember gépei

A Kisfaludy - a Balaton első gőzhajója.

Mozgásban - A hídember gépei

Mozgásban -a Hídember gépei

A Lánchíd alapkőletétele, ahol megjelent mindenki aki számított. A kiállításban az alapkő letételtén is részt vehetnek a látogatóink. 

Mozgásban -a Hídember gépei

1817-ben Magyarországon vízre bocsájtották a Carolinát. Megalkotója Bernhard Antal pécsi polgár a Dunán kívánta üzemeltetni.

Mozgásban - A Hídember gépei

Mozgásban - A Hídember gépei