A Közlekedési Múzeum vasúti modell gyűjteményének legértékesebb műtárgya a Derű, amelyet 1845. és 1847. között készített Nagy Lajos és Nagy Gergely.
Mozgásban - a Hídember gépei
A Duna és a Tisza szabályozásának műszaki alapjait a 19. század első felében teremtették meg, elsősorban a minden korábbinál részletesebb vízrajzi térképek elkészítésével.
Mozgásban - a Hídember gépei
Vidats János ekegyára azzal tűnt ki kortársai közül, hogy pesti üzemében előbb lójárgány, majd alig pár év elteltével gőzmasina hajtotta a gépeket.
Mozgásban - a Hídember gépei
A Lánchíd a magyar Duna-szakasz első állandó hídja volt. Az építkezés 1839-ben kezdődött meg. A pesti hídfőnél a hídláncokat befogadó lánckamrában helyezték el azépítmény alapkövét. Az előkelőségek díszes vakolókanalat használtak.
Mozgásban - A Hídember gépei
1827-ben kezdődött a magyar vasút története egy különleges szerkezettel, a Pestről Kőbányáig vezető lóvontatású függővasúttal.
A kiállításban kipróbálható a vasút egy 8 méteres rekonstruált szakasza.
Mozgásban - A Hídember gépei
A vasút évszázada – szokták a 19. századra mondani, és valóban, 1827-ben kezdődött a magyar vasút története egy különleges szerkezettel, a Pestről Kőbányáig vezető lóvontatású függővasúttal.
A 8 kilométeres szakaszt csak próbának szánták, a fejlesztők 900 kilométeres hálózatot terveztek. A „nagypolitika” is fantáziát látott a fejlesztésben, József nádor egy nap alatt kiadta az építési engedélyt, a vállalkozás részvényesei között tudhatta Széchenyi Istvánt is. A Kőbányáig vezető szakasz 1827. augusztus 20-án nyílt meg– az európai kontinens első közforgalmú vasútvonalaként (!) -, ám hamar bebizonyosodott, hogy– a műszaki problémákkal is küzdő vasút – gazdaságilag életképtelen. 1828-ban a vállalkozás csődbe ment, a szerkezet faanyagát eladták tűzifának.
A kiállításban kipróbálható a vasút egy 8 méteres rekonstruált szakasza.
Mozgásban - A Hídember gépei
A Kisfaludy - a Balaton első gőzhajója.
Mozgásban - A hídember gépei
Mozgásban -a Hídember gépei
A Lánchíd alapkőletétele, ahol megjelent mindenki aki számított. A kiállításban az alapkő letételtén is részt vehetnek a látogatóink.
Mozgásban -a Hídember gépei
1817-ben Magyarországon vízre bocsájtották a Carolinát. Megalkotója Bernhard Antal pécsi polgár a Dunán kívánta üzemeltetni.