Magyarország az elbukott 1848-49-es forradalom és szabadságharc után csak 1867-ben szerezte vissza részleges önállóságát. Az Ausztriával történő kiegyezés szerint a két állam élén közös uralkodó állt. A külügyet, a hadügyet és az ezekkel kapcsolatos pénzügyeket közösen intézték.

A politikai korlátok leomlásával megteremtődtek a korábban elkezdődött polgári átalakulás és a technikai modernizáció kibontakozásának feltételei, Magyarország ipara, mezőgazdasága fejlődésnek indult. A nemzetgazdaság eredménye a korszakban megháromszorozódott, a mezőgazdasági termelés a duplájára nőtt.

Kiállításunk ezt az időszakot mutatja be. Az egyes tárgykörök pavilonszerűen jelennek meg, ahogy az a 19. századi világkiállításokon megszokott volt.

A korszak csúcspontját az 1896-os budapesti Millenniumi kiállítás jelentette, amellyel a honfoglalás 1000 éves évfordulóját ünnepelték. Ekkor készült el a ”kisföldalatti” is, a kontinens első földalatti vasútja, számos más budapesti középület, köztük a Közlekedési Múzeum is.

A kiállításunk alsó szintjén lévő gőzlokomobil melletti gépműhelyben olyan szerszámgép alkatrészeket láthatnak, amelyeket a korszak üzemében használtak.

Csőposta

Még mielőtt belépne a kiállításba, önmagának küldhet csőpostán üzenetet, amit a felső szinten kaphat meg.

Közlekedés

Az emeleten elsőként a közlekedési szekcióba érkezünk. A korszak magyarországi közlekedésének történetéről a Közlekedési Múzeum állandó kiállításai teljes képet adnak. E helyen csak „szemelvényeket” adunk a dinamikus fejlődésről. Itt áll az első hazai gyártású gőzmozdony modellje, az első magyar motoros jármű, amelynek tervezője a porlasztó egyik megalkotója, Csonka János volt. A vasút volt a korszak legfontosabb közlekedési eszköze, a vasútvonalak hossza 1914-ben megközelítette a 22 ezer kilométert. Az első magánvasutakat a állam folyamatosan felvásárolta, és megalakult a MÁV (Magyar Államvasutak). Baross Gábor miniszter vezette be a zónatarifa rendszert, amely olcsóbbá tette az utazást és a forgalom is megsokszorozódott. A zónatarifa rendszert sok más vasúttársaság is átvette. A magyar mozdonygyártás 1873-ban indult meg 1902-ben Kandó Kálmán tervei alapján épült meg az első villamosított vasútvonal Olaszországban, ahol magyar villamosmozdonyok közlekedtek.

QR

A magyar városokban korán megindult a villamosközlekedés. Ezt egy,a magyar múzeumokban még nem használt eszközzel „kiterjesztett valóságként” mutatjuk be. Amennyiben okostelefonnal rendelkezik, saját készülékét is használhatja.

Fotó

Egy 19. századi „fényképészeti műteremben” elkészítheti saját fotóját.

Lakás

A korabeli lakáskörülményeket egy munkáslakás és egy polgári ebédlő idézi fel. A két helyiségben a korszak jellemző tárgyait, bútorait láthatja.

Telefonhírmondó

Foglaljon helyet a polgári ebédlőben, vegye le a falról a telefonhírmondó hallgatóját, és hallgasson bele a műsorba!

A Puskás Tivadar által feltalált telefonhírmondó a rádió elődjeként, a telefonhálózatot használva 1893-tól közvetített műsort az előfizetőknek.

Posta

A távíró után a telefon is megjelent. A Puskás Tivadar nevéhez fűződő telefonközpont üzembe helyezésével az emberek közti kapcsolattartás, az információáramlás hihetetlen mértékben felgyorsult. (A telefonközpontot Puskás Tivadar találta fel, legalábbis Edison 1911-ben így emlékezett.)

Mezőgazdasági nagyüzem

A magyar mezőgazdasági termelés is jelentősen növekedett, többek között az árvízmentesítés és a modern gépek elterjedése miatt.

Az ipari fejlődés ellenére Magyarország jellemzően agrár ország volt, ám a technikai haladás a mezőgazdaságot sem hagyta érintetlenül. Új gépek jelentek meg, növekedett a termelékenység. Az élelmiszeripar fejlettségét mutatja, hogy Budapest volt Európa malomipari központja.

A magyar export jelentős részét a mezőgazdasági gépek adták, ezek között is kiemelkedik a Ganz gyár által szabadalmaztatott és gyártott kéregöntésű malomhengerek több típusa, melyeket a világ számos országába, pl. Ausztráliába szállítottak.

Kiállítások

A 19. századi szak- és világkiállítások látogatók millióit vonzották. A magyar ipari és mezőgazdasági termékek is megjelentek a kiállításokon. Itt néhány olyan tárgyat mutatunk be, amely kiemelkedő sikert ért el, mint például a herendi porcelánt. Mintáját az angol uralkodónőről nevezték el, mivel Victoria királynő is vásárolt a készletből. (Bank)

A dualizmus korának ipari finanszírozásában már komoly szerepet játszottak a bankok. A bankárok tevékenységét számos új technikai eszköz, számoló- és írógép segítette.

Hajózás

A gőzhajó forgalmas közlekedési útvonallá tette a Dunát, amely a Vaskapu szabályozásával nyitottá vált a világtengerekre. A dunai hajózás nemcsak áruszállítást, hanem sokaknak kiránduló programot is jelentett.

A 19. század végén sokszázezer ember kelt útra azért, hogy a gazdasági válság és a szegénység elől az újvilágba, Amerikába hajózzon „olcsó” kivándorlóhajókon.

Orfeum

A városi szórakozás új színfoltja volt az orfeum. Kezdetben az orfeumok adtak otthont a 20. század új művészetének és szórakozásának, a mozinak is.

 A kiállítás 2012. decemberéig látogatható a Közlekedési Múzeumban (XIV. kerület, Városligeti krt. 11)

  A kiállítás támogatói

	A Múzeum fenntartója

Médiatámogató