Derü mozdony
A Közlekedési Múzeum vasúti modell gyűjteményének legértékesebb műtárgya a Derű, amelyet 1845. és 1847. között készített Nagy Lajos és Nagy Gergely.
A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunk 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható
Duna mappáció
A Duna és a Tisza szabályozásának műszaki alapjait a 19. század első felében teremtették meg, elsősorban a minden korábbinál részletesebb vízrajzi térképek elkészítésével.
A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunk 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható.
Járgány
Vidats János ekegyára azzal tűnt ki kortársai közül, hogy pesti üzemében előbb lójárgány, majd alig pár év elteltével gőzmasina hajtotta a gépeket.
A lójárgány a Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunkban 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható
A Lánchíd alapkőletétele
A Lánchíd a magyar Duna-szakasz első állandó hídja volt. Az építkezés 1839-ben kezdődött meg. A pesti hídfőnél a hídláncokat befogadó lánckamrában helyezték el azépítmény alapkövét. Az előkelőségek díszes vakolókanalat használtak.
Ez a tárgy is látható volt a Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunkon, amely 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható
Lebegővasút
1827-ben kezdődött a magyar vasút története egy különleges szerkezettel, a Pestről Kőbányáig vezető lóvontatású függővasúttal.
A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunk 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható.
A vasút egy 8 méteres rekonstruált szakasza jelenleg az állandó kiállításban kipróbálható.
A Kisfaludy - a Balaton első gőzhajója.
A Kisfaludy - a Balaton első gőzhajója.
A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállítás 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható.
A Lánchíd alapkőletétele
A Lánchíd alapkőletétele, ahol megjelent mindenki aki számított. A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításban felépítettük az alapkő letételtének jelenetét. A kiállítás 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható.
Közlekedési
Szolgáltatások
| Légiveszély, Közlekedési Múzeum! |
|
70 éve bombázták le a Közlekedési Múzeumot. A ma megnyílt emlékkiállításon olyan tárgyak is láthatók, amelyek a bombatalálat nyomán helyrehozhatatlanul megsérültek.
A tárlaton nemcsak különleges dokumentumok, fotók elevenítik fel a pusztítást, hanem olyan tárgyak, amelyek máig magukon viselik a helyrehozhatatlan károk nyomait, így látható lesz több sérült vasúti kocsi modell, az egykor kiállított és teljesen elpusztult repülőgépekből megmaradt alkatrészek.
A második támadás szeptember 17-én történt, ami még súlyosabb károkat okozott, elsősorban a Hermina úti részeken. A lerombolt múzeumot a fosztogatók sem kímélték. A döbbenetes háborús pusztítás mérlege: az egykor oly gazdag vasúti gyűjtemény (benne a világhírű, egyedi 1:5 arányú modellgyűjtemény) mintegy 75%-a elpusztult, a hajózási gyűjtemény, néhány eredeti tárgy kivételével, teljesen megsemmisült, a légiközlekedési gyűjteményből is csak 3 eredeti repülőgép maradt meg kisebb-nagyobb sérülésekkel, továbbá a motor és légcsavar-gyűjtemény nagyobb része. A múzeum épülete is mintegy 30%-os kárt szenvedett, így eredeti formájában többé nem volt helyreállítható. A kár akkori értéke kb. 8-10 millió pengőt tett ki.
A „Légiveszély, Közlekedési Múzeum!” című kiállítás előre láthatólag december 31-ig látogatható a Közlekedési Múzeumban A városliget, és a bombázások történetének forrása:http://ujjealigetben.blog.hu/2014/08/14/az_elpusztult_varosliget , |
A „Légiveszély, Közlekedési Múzeum!” című kiállításon fotókon mutatják be a múzeum háború előtti tárlatait, a háború okozta pusztítást, valamint az újjáépítést és az 1966-os újranyitást.
A Közlekedési Múzeum a Budapestet ért bombatámadások megindulásakor, 1942-ben zárta be kapuit, de gyűjteményének jelentős része a falakon belül maradt. 1944. július 2-án érte az első bombatalálat a múzeumot. Fél 11-kor egy 500 kg-os bomba hullott a hosszcsarnokra és 80 m2-es lyukat szakított a tetőzeten, valamint jelentős károkat okozott a hajózási kiállításban
A háború után csak arra volt erő és pénz, hogy a romokat eltakarítsák. 1946-ban kijavították a tetőt, hogy a kiállítási tárgyak további rongálódását megakadályozzák. 1959-ben a Közlekedéstudományi Egyesület és a Közlekedési Múzeum a félig romos épületben megrendezte "A Közlekedési Múzeumért" című kiállítást, ami után, ha lassan is, de beindult az építkezés. A változatlanul 3000 m2 alapterületen újjáépített múzeum megnyitására végül több mint húsz évvel a háború befejezése után, 1966. április 2-án került sor.
Az oldal tetejére
Elérhetőségek
- Elérhetőségek
-
Tudományos munka
-
Pályázatok
-
Közérdekű adatok
Galéria
