Derü mozdony
A Közlekedési Múzeum vasúti modell gyűjteményének legértékesebb műtárgya a Derű, amelyet 1845. és 1847. között készített Nagy Lajos és Nagy Gergely.
A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunk 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható
Duna mappáció
A Duna és a Tisza szabályozásának műszaki alapjait a 19. század első felében teremtették meg, elsősorban a minden korábbinál részletesebb vízrajzi térképek elkészítésével.
A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunk 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható.
Járgány
Vidats János ekegyára azzal tűnt ki kortársai közül, hogy pesti üzemében előbb lójárgány, majd alig pár év elteltével gőzmasina hajtotta a gépeket.
A lójárgány a Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunkban 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható
A Lánchíd alapkőletétele
A Lánchíd a magyar Duna-szakasz első állandó hídja volt. Az építkezés 1839-ben kezdődött meg. A pesti hídfőnél a hídláncokat befogadó lánckamrában helyezték el azépítmény alapkövét. Az előkelőségek díszes vakolókanalat használtak.
Ez a tárgy is látható volt a Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunkon, amely 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható
Lebegővasút
1827-ben kezdődött a magyar vasút története egy különleges szerkezettel, a Pestről Kőbányáig vezető lóvontatású függővasúttal.
A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunk 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható.
A vasút egy 8 méteres rekonstruált szakasza jelenleg az állandó kiállításban kipróbálható.
A Kisfaludy - a Balaton első gőzhajója.
A Kisfaludy - a Balaton első gőzhajója.
A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállítás 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható.
A Lánchíd alapkőletétele
A Lánchíd alapkőletétele, ahol megjelent mindenki aki számított. A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításban felépítettük az alapkő letételtének jelenetét. A kiállítás 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható.
Közlekedési
Szolgáltatások
| A magyar gőzmozdonygyártás fénykora |
|
Egyedi fa mozdony modell, különleges gőzösök modelljei, dokumentumok és fényképek elevenítik fel a magyar gőzmozdonygyártás aranykorát.
Az első hazai mozdony legyártásától, 1873-tól egészen az 1950-es évek végéig készültek Magyarországon gőzmozdonyok, közöttük olyan legendás típusok, mint a 424-es, a 301-es, vagy a 601-es. A fénykor az 1900-1919 közötti időszak volt. A 20. század elején jelentősen megnövekedett az utazási kedv és az áruszállítás is fellendült. A 19. század végére a vasúti forgalom a többszöröse lett a néhány évtizeddel korábbinak. A korszakot lezáró 1914-19 közötti első világháború a vasúti szállítás további növekedését okozta. A megnövekedett tömegű vonatokat csak korszerű, nagyteljesítményű gőzmozdonyokkal lehetett továbbítani. A Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára 1900-tól kezdve európai szinten is egyedülálló mozdonyfejlesztésbe kezdett, melynek eredményeként 1905-1919 között évente fejlesztett ki egy új mozdonytípust, és összesen mintegy 2500 gőzmozdonyt gyártott. Ekkor születtek meg azok az alaptípusok, amelyek a gőzkorszak végéig (1970-es évek elejéig) kiválóan helytálltak. A magyar gőzmozdonygyártás az 1900-1919 között Európában élenjáró volt, és hosszú időkre megalapozta a magyar vasúti gépgyártás jó hírnevét. A megnyitón és a következő hétvégén Abonyi Pál saját készítésű 375-ös H0-ás méretarányú mozdonya közlekedik a Közlekedési Múzeum H0-ás emeleti terepasztalán. A magyar gőzmozdonygyártás fénykora című kiállítással emlékezik meg a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum a váratlan hirtelenséggel elhunyt Soltész József főmuzeológusról (aki a kiállítást előkészítette), valamint Lovász Istvánról a hazai közlekedéstörténet egyik legnagyobb kutatójáról. |
Az oldal tetejére
Elérhetőségek
- Elérhetőségek
-
Tudományos munka
-
Pályázatok
-
Közérdekű adatok
Galéria
