Derü mozdony
A Közlekedési Múzeum vasúti modell gyűjteményének legértékesebb műtárgya a Derű, amelyet 1845. és 1847. között készített Nagy Lajos és Nagy Gergely.
A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunk 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható
Duna mappáció
A Duna és a Tisza szabályozásának műszaki alapjait a 19. század első felében teremtették meg, elsősorban a minden korábbinál részletesebb vízrajzi térképek elkészítésével.
A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunk 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható.
Járgány
Vidats János ekegyára azzal tűnt ki kortársai közül, hogy pesti üzemében előbb lójárgány, majd alig pár év elteltével gőzmasina hajtotta a gépeket.
A lójárgány a Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunkban 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható
A Lánchíd alapkőletétele
A Lánchíd a magyar Duna-szakasz első állandó hídja volt. Az építkezés 1839-ben kezdődött meg. A pesti hídfőnél a hídláncokat befogadó lánckamrában helyezték el azépítmény alapkövét. Az előkelőségek díszes vakolókanalat használtak.
Ez a tárgy is látható volt a Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunkon, amely 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható
Lebegővasút
1827-ben kezdődött a magyar vasút története egy különleges szerkezettel, a Pestről Kőbányáig vezető lóvontatású függővasúttal.
A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunk 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható.
A vasút egy 8 méteres rekonstruált szakasza jelenleg az állandó kiállításban kipróbálható.
A Kisfaludy - a Balaton első gőzhajója.
A Kisfaludy - a Balaton első gőzhajója.
A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállítás 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható.
A Lánchíd alapkőletétele
A Lánchíd alapkőletétele, ahol megjelent mindenki aki számított. A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításban felépítettük az alapkő letételtének jelenetét. A kiállítás 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható.
Közlekedési
Szolgáltatások
| Épületgépészet: múlt, jelen és jövő |
|
A kiállítás 2013 december 31-ig volt látható. Ahová a király is gyalog jár –tartja a mondás. Vajon tudjuk, hogy hova is jártak a királyok? Milyen volt az a helyiség, amelyet felkerestek? Mi volt benne? Vagy milyen alkalmatosságban fürdött saját dédnagyanyánk? - A lakások fűtésének, hűtésének és a fürdők, konyhák berendezéseinek fejlődését mutatja be az „Épületgépészet: múlt, jelen és jövő” című kiállítás a Közlekedési Múzeumban. A tárlaton feltűnik az „ördög fürdőkádja”, azok a tűzhelyek, amelyeken nagyanyáink főztek, a míves kályhák, radiátorok és mindaz a sok berendezés, amely e „titkos” történetet eleveníti fel.
Milyen a fűtés? Milyen a fürdőszoba? – talán a méret mellett ez a legfontosabb kérdés, amelyet egy lakással kapcsolatban felteszünk, ha új otthont keresünk. A fával, szénnel fűtött kályháktól, az árnyékszéktől és a dézsától, amely a 20. század elején, sőt egyes helyeken a század közepén is még megszokott dolog volt, mára eljutottunk a számítógép vezérelte megújuló energiát felhasználó fűtésű, több fürdőszobás luxuslakásokig. Ma egy átlagos lakásban is bonyolultabb, a lakók kényelmét maximálisan kiszolgáló berendezéseket találunk a fürdőben, a konyhában, és az egész házban. Ez az épületgépészet fejlődéstörténete. Mindenki használja, de szinte soha nem gondolunk rá.
Ékes példa erre az a réz – öntöttvas fürdőhenger, amely a kiállítás egyik legnagyobb darabja. Kialakításában, megmunkálásában is szemet gyönyörködtető, a maga idejében, száz évvel ez előtt szoborként állt a díszes, oroszlánkörmű fürdőkád mellett. Mai társai, a modern vízmelegítők sokszor láthatatlanul bújnak meg a lakás egy szegletében. |
Az Épületgépészeti Múzeum és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közös kiállítása ezt az érdekes, de rejtett történetet meséli el. Bemutatja azokat a gyönyörű készülékeket, amelyek előbb csak a különcködő, modernizálódó lakásokban jelentek meg, és meleg vizet adtak, szén és fa halmok nélkül meleget sugároztak a szobákban, majd egyre puritánabb, egyre észrevétlenebb kialakítással minden lakás részesei lettek.
Az oldal tetejére
Elérhetőségek
- Elérhetőségek
-
Tudományos munka
-
Pályázatok
-
Közérdekű adatok
Galéria
