A Közlekedési Múzeum vasúti modell gyűjteményének legértékesebb műtárgya a Derű, amelyet 1845. és 1847. között készített Nagy Lajos és Nagy Gergely, akik Széchenyi István pártfogoltjaiként a Bécs-Gloggnitzi vasút mozdonygyárában dolgoztak. A Derű megépítésével megrendelőket kívántak szerezni eredeti mozdonyok gyártásához, egyben be kívánták bizonyítani, hogy Magyarországon is lehetne mozdonyt építeni.
A modellnek nincs eredetije, a John Haswell által tervezett járművek jellegzetes építési stílusát utánozza, legjobban a Bécs-Gloggnitzi Vasút „Brunn” nevű mozdonyára hasonlít. A szerkocsit később, 1875-ben építette hozzá Bognár Ferenc gépész Budapesten. A Nagy testvérek a kb. 1:4 méretarányú modellt először 1847-ben, a bécsi Práterben mutatták be működés közben. Magyarországon a Pest-Szolnoki vasútvonal ünnepélyes avatásakor, 1847 szeptember 1-jén pöfögött először a kis mozdony. A Derűt többször kiállították sokáig a József Nádor Műegyetem különtermében volt látható. A Közlekedési Múzeum gyűjteményébe az 1920-as években került át, és, mint a legrégebbi működő magyar mozdonymodell, a Közlekedési Múzeum szimbólumává vált.
Mozgásban - a Hídember gépei
There are no translations available.
A Duna és a Tisza szabályozásának műszaki alapjait szintén a 19. század első felében teremtették meg, elsősorban a minden korábbinál részletesebb vízrajzi térképek elkészítésével. E térképeket a kiállításban össze lehet vetni a mostani állapotokkal.
Mozgásban - a Hídember gépei
There are no translations available.
Vidats János ekegyára azzal tűnt ki kortársai közül, hogy pesti üzemében előbb lójárgány, majd alig pár év elteltével gőzmasina hajtotta a gépeket.
Mozgásban - a Hídember gépei
There are no translations available.
A Lánchíd a magyar Duna-szakasz első állandó hídja volt. Az építkezés 1839-ben kezdődött meg. A pesti hídfőnél a hídláncokat befogadó lánckamrában helyezték el az egész építmény alapkövét, amelybe pénzérméket, újságot tettek. Az előkelőségek az alapkő letételén díszes vakolókanalat használtak.