Kormánydöntés a Közlekedési Múzeum projekt jövőjéről

2017. május 17-én döntött a Kormány a Közlekedési Múzeum projekt jövőjéről, az eddigi koncepció felülvizsgálatáról.  A döntés óriási lehetőséget nyit meg az intézmény számára: a Közlekedési Múzeum fő kiállítóhelye nem a Városligetben, hanem új helyszínen, a korábbi tervekben szereplőnél nagyobb területen, a közlekedési gyűjtemény (vasúti járművek, autóbuszok, villamosok stb.) teljes spektrumú bemutatását lehetővé tevő környezetben valósulhat meg. Az új helyszín kiválasztása folyamatban van; elsődlegesen a fővárosi, vasút által felhagyott rozsdaövezeti ingatlanok jöhetnek szóba.

A Városligetben a Közlekedési Múzeum történeti csarnoka visszaépül, de a korábban tervezett föld alatti bővítésre így már nem lesz szükség. Az épületet a fenti döntésnek köszönhetően nem Közlekedési Múzeumként, hanem a műszaki muzeológia új első számú kiállítóhelyeként, a magyar innováció és feltalálók történetét bemutató kiállítással kelhet új életre.

Baán László miniszteri biztos a Liget Budapest Projekt kapcsán 2017. május 17-én kiadott sajtóközleményében kitért arra, hogy „A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum új, a Városligeten kívüli kiállítóhelyet is kap, így a Ligetben újjáépülő múzeum kiállítóterekkel történő térszínt alatti bővítésére nem lesz szükség.”

(…)
 „A Kormány döntött a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (MMKM) további fejlesztéséről is. A Közlekedési Múzeum lebontott épületében mintegy 4500 négyzetméter kiállítótér volt. A múzeum történeti épületének rekonstrukciójára vonatkozó, az elmúlt két évben készült tervek – az épület térszint alatti bővítésével számolva – ezt duplájára, 9000 négyzetméterre növelték. A kibővített kiállítótér az eddigi kiállításoknál minden szempontból jóval átfogóbb, sokkal több közlekedési eszközt bemutató közlekedési kiállítás megvalósítására lett volna alkalmas, de a Közlekedési Múzeum gyűjteményének (vasúti járművek, autóbuszok, villamosok stb.) teljes körű bemutatását ez sem tette volna lehetővé.  A Kormány döntése történelmi mérföldkő a közel 120 éves Közlekedési Múzeum életében, ugyanis a döntés alapján, egy sok évtizedes hiányt orvosolandó, a Közlekedési Múzeum számára egy olyan új, fő kiállítóhelyet szükséges létrehozni, ahol lehetséges a közlekedési eszközök illetve azok történetének teljes spektrumú bemutatása, az eddigi városligeti helyszínnél sokkal nagyobb területen.

A Kormány ismételten állást foglalt a Közlekedési Múzeum városligeti történeti épületének – amely a millenniumi kiállítás egyik legpompásabb épülete volt – eredeti tervek alapján történő rekonstrukciója mellett is.  Itt az MMKM egyik tagintézményeként a magyar innováció történetét, a világhírű magyar műszaki találmányokat és feltalálókat bemutató interaktív kiállítás jön létre. Ezzel összhangban a városligeti épület újjáépítésére vonatkozó eddigi tervek módosulnak: a koncepció fentiek szerinti felülvizsgálata nyomán nem lesz szükség térszint alatti kiállítási terek létrehozására. Az új Közlekedési Múzeum helyszínét illetően a Kormány néhány hónapon belül végleges döntést hoz.”
Liget Budapest 2017. május 17-i sajtóközleménye

Az építkezés ideje alatt a Közlekedési Múzeum nem látogatható. 

A régi Közlekedési Múzeum kiállításairól készített video megnézhető itt

A Közlekedési Múzeum virtuális kiállítása

Egyedülálló fotódokumentációt tett közzé a Közlekedési Múzeum és a Fortepan

1200 eddig soha nem látott, a Közlekedési Múzeum fotógyűjteményéből származó felvétel vált hozzáférhetővé a megújuló Múzeum és a Fortepan képarchívum együttműködésében. A kooperáció célja a korábban alig látott közlekedés- és ipartörténeti értékek tudományos igényességű bemutatása, a páratlan felvételek közkinccsé tétele. A frissen publikált fotók az Óbudai Hajógyár és a Ganz Hajógyár hagyatékából kerültek évtizedekkel ezelőtt a Múzeumba, mostantól pedig – virtuálisan – a Fortepanra.
  
„Rendkívül izgalmas, eddig hozzáférhetetlen régi fotókat dolgoztunk fel és tettünk ingyenesen elérhetővé a múzeum archívumából a nyilvánosság számára. A sikeres együttműködést a jövőben is folytatni fogjuk, annak érdekében, hogy az érdeklődők és kutatók munkáját ezzel is segítse a Közlekedési Múzeum.” – mondta Vitézy Dávid, a Múzeum főigazgatója.

„Csodáljuk a Közlekedési Múzeum bátorságát, hogy a szabad felhasználást választották. Szeretnénk, ha döntésük más közgyűjteményeket is meggyőzne.” – jegyezte meg Tamási Miklós, a Fortepan alapítója.

A század első felében készült üvegnegatívok a céges dokumentáció fontos részei lehettek. A gyönyörű üveglemezek digitalizálásával és publikálásával e képek jó részét most láthatja majd először a szakmai közönség is. A Közlekedési Múzeum szakemberei a legtöbb fotóhoz pontos képaláírást készítettek, így a Fortepan oldalán, az általános gyakorlattól eltérve, ezúttal jórészt adatokkal együtt kerülhettek fel a fotók.

Az archív fényképek meglepő információkat adnak a budapesti hajógyártás nagyságáról és minőségéről. Dunai gőzhajók, pompás hajóbelsők, vagy éppen Budapesten épített tengerjáró hajók láthatók a felvételeken építés vagy javítás közben, netán vízrebocsájtáskor. A pontos dokumentációnak köszönhetően egy-egy hajó építésének teljes folyamata végigkísérhető az „előtte-közben” technológiai részletfotókon, a kabinok, gépházak pedig remek tárgyfotókon láthatók. Mindezek mellett a hajóépítők, tervezők, cégvezetők portréi is fennmaradtak: egy hajócsavar mellett pózolva, vagy a dermesztő hidegben dolgozva látszanak a képeken. A fényképek egy drámai rendszerváltáson is átvezetik a szemlélőt. A tiszti étkező falán Horthy Miklós portréját Sztálin váltja föl, az olasz megrendeléseket pedig a szovjet jóvátételi gyártások. Közben a fotók szélein feltűnő Budapest képe is változik.

A két hajógyári hagyaték történetét dokumentáló fotósok neve ismeretlen; készíthették őket akár a korszak legjelesebb műszaki fotósai is, például Seidner Zoltán vagy Kozelka Tivadar. Az biztos, hogy a remek fotók készítésekor a fotográfus még árvízben, hóesésben is elszántan kereste a legjobb beállításokat a felvételekhez.

A Fortepan továbbra is számít az olvasók tudására. A Fórumon várnak minden olyan hozzászólást, történetet, adatot, ami tovább értelmezheti a fotókat. Mivel a megújuló Közlekedési Múzeum fontos feladatának tartja a gyűjteményeihez való nyílt hozzáférés biztosítását, illetve a megőrzésében lévő fotók feldolgozásának előmozdítását, ezért a Múzeum és a Fortepan együttműködése tovább folytatódik: még idén szeretnének további közlekedéstörténeti ritkaságokat megosztani a Fortepanon, amihez kétezer fotó digitalizálása már el is készült. Asbóth Oszkár helikopterétől a balatoni vasútépítésig sok-sok kép vár a megjelenésre.

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum képei a Fortepanon itt találhatóak.

További információ:
Közlekedési Múzeum 

Május 6-án nyílik meg a nagyközönség számára Brüsszelben az Európa történelmét bemutató Európai Történelem Háza (House of European History). A tárlat célja, hogy a kontinens történelmének a mítoszoktól és felfedezésektől a 20. század káoszáig és kohéziójáig történő bemutatásával a látogatókat az európai történelemmel kapcsolatos vitára, kérdésekre és gondolkodásra sarkallja. Az impozáns állandó kiállítás több mint ezer műtárgy segítségével kalauzolja végig a látogatókat Európa történelmén. A Közlekedési Múzeum egyike azoknak a partnerintézményeknek, amelyek a kontinensről a kiállítás létrejöttét műtárgykölcsönzésekkel és szakmai háttérrel segítették.     

Annak érdekében, hogy a látogatók jobban megértsék a 20. század viharos eseményeit, a kiállítás először a 19. századot – az európai modern kor hajnalát – meghatározó elképzeléseket és meggyőződéseket veszi sorra. Ebbe a gondolatba illeszkednek a közlekedés szempontjából meghatározó fejlesztések, mint például a gőzüzemű járművek térhódítása és a városi közlekedés kialakulása Európa-szerte. A Közlekedési Múzeum ehhez a fejlődéstörténethez kapcsolódva több műtárggyal is szerepel az uniós főváros állandó tárlatán: a MÁV 375 sorozatú szertartályos gőzmozdony 1:10 léptékű modelljével, a Pécsi Villamos Közúti Vasút megállóhelyi táblájával és egy gőzmozdony ábrázolású zsebórával. A kiállításban a 19-20. század fordulójára jellemző magyar gőzmozdonygyártást jeleníti meg a nagy példányszámban gyártott vasúti jármű modellje. A 20. század első felében a magyar vasút egyik igáslovának tekinthető gőzös a mellékvonalakon üzemelő, tolatóképes gép volt. A PVKV megállóhelyi tábla szimbolizálja a városi közlekedésnek a vidéki nagyvárosokra is jellemző robbanásszerű fejlődését az 1800-as évek végén. A számlapján mozdonyt ábrázoló századfordulós vasutas zsebóra az időmérés pontosságát és annak a közlekedésben és a közlekedési rendszerekben való mind nagyobb fontosságát jelképezi.

Az Európai Történelem Háza kiállításokkal, multimédiás kalauzolással megtekinthető tárlatokkal, oktatási anyagokkal, workshopokkal és szemináriumokkal ébreszt kérdéseket a látogatókban Európa történelméről és napjainkra hagyott örökségéről alkotott képükkel kapcsolatban

 Hazahoztuk az utolsó Ikarust, megmenekült egy igazi legenda

Hazahoztuk Nagy-Britanniából az utolsó, az egykori mátyásföldi üzemben tervezett és épített Ikarus autóbuszt. Az Ikarus 489-es Polaris típus akkoriban Európa egyik leginnovatívabb városi autóbusza volt és egyben az Ikarus utolsó sikeres exportterméke.

„Megmentettük a régi Ikarus-gyár utolsó autóbuszát, amit 15 év szolgálat után most vontak ki a forgalomból Angliában.” – mondta Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum főigazgatója.

A napokban Budapestre visszaérkezett busz 2001-ben épült és akkoriban a XXI. század Ikarusának szánták. A típusból összesen 11 darabot gyártottak az Egyesült Királyságba, ahol az Arriva üzemeltetésében közlekedtek. A DAF alvázra épített kocsik teljesen új formatervükkel és új műszaki megoldásaikkal jelentős fejlesztésnek számítottak és a brit városokban napjainkig futottak. A 2000-ben bemutatott alacsonypadlós, jobbkormányos városi típus már részben alacsonypadlós volt, beltere a Budapesten máig közlekedő Ikarus 400-as típuscsaládba tartozó kortársainál több részletében kidolgozottabb, továbbfejlesztett: az utastér mentes volt a látható csavaroktól és a balesetveszélyes élektől. Bár finanszírozási okokból a rendkívül ígéretes típusból tizenegy kocsinál több nem épülhetett, a legendás Ikarus gyár tervezői és mérnökei bebizonyíthatták, hogy képesek a nyugat-európai piacok megrendelésére is korszerű autóbuszokat tervezni még a 2000-es évek legelején is.

Az egykori Ikarus csak a külföldi országokban közel 300.000 autóbuszt tudott egykor értékesíteni, így a magyar buszok közel sem csak a hazai utak emlékezetes legendáinak számítanak. Csupán Nagy-Britanniába 1948 és a kétezres évek eleje között mintegy 354 Ikarus került, köztük a tizenegy Ikarus Polaris. Egyúttal a Polaris volt az utolsó a gyár egyedi igényekre készült termékei között. Így a szakemberek úgy érezték, hogy a magyar járműipar és a közlekedéstörténet szempontjából fontos mérföldkőnek számító autóbuszt megmentik a bontótól és a feledéstől. A buszt az angliai Leedshez közeli Arriva telephelyről, Cleckheatonból hozták haza, a jármű a Csatornán kompon, a kontinensen pedig a biztonságos szállítás érdekében tréleren érkezett meg szülővárosába, Budapestre.

A megújuló Közlekedési Múzeum tavaly év végén vásárolta meg az utolsóként legyártott tíz Ikarus 66-os „faros” autóbusz egyikét. A most hazatért Ikarus Polarissal a múzeum folytatja a gyűjteményéből fájóan hiányzó, de meghatározó, legendás magyar járművek megmentését.

 Unic felújításához várja az adó 1% felajánlásokat a Közlekedési Múzeum

A Közlekedési Múzeum megújuló kiállítására készülve elkezdte a Magyarországon igazi ritkaságnak számító 1907-1908-as Unic típusú gépkocsi restaurálását.

A gépkocsi alvázát a Georges Richard autóversenyző, autógyáros által 1905-ben, Párizsban alapított Unic autógyárban építették. A gépkocsi karosszériája a bécsi Karl Czerny karosszériagyárban készült, az alvázra erősített négyüléses nyitott karosszériával.

A jármű érdekes körülmények között – az 1950. december 28-i üzemanyagkorlátozó rendelkezések, majd beszolgáltatások következtében az Autó és Alkatrészkereskedelmi Nemzeti Vállalaton keresztül – került a múzeum gyűjteményébe. Az eredeti, több mint 108 éves jármű restaurálásánál a múzeum szakemberei arra törekednek, hogy az 1908-as állapotának megfelelően állítsák helyre a matuzsálemi gépkocsit.

A Közlekedési Múzeum szeretné a nagyközönség számára mielőbb bemutatni a kivételes autót, ezért várja az adó 1%-os felajánlásokat az alábbi adószámon:
15308067-2-42.

"A századforduló gőzhajói"

A Közlekedési Múzeum egyik különleges kiállítóhelye 2017. január  25-től megújult tárlattal látogatható. "A századforduló gőzhajói" című kiállítás megtekinthető a Vigadó térnél álló Kossuth Múzeumhajón, a hét minden napján 12.00-22.00 óra között.

 A száznégy éves műemlék Kossuth hajó az egyetlen eredeti formájában fennmaradt termes személygőzös Magyarországon. Fedélzetén a hajózás számos érdekes relikviája megtalálható, így a jármű teljes egészében megmaradt gőzgépe és lapátkereke, valamint a gőzműködtetésű kormányszerkezet is. A kiállításban az egykori hajózási társaságok díszegyenruhái és díszkardjai mellett olyan hajós relikviák is megtalálhatóak, mint például a parancsjelző telegráf. A századfordulós hangulatot pedig egy korabeli bútorokkal berendezett kabin hozza vissza.A dunai hajózási vállalatok története mellett külön rész emlékezik meg a Duna gyöngyszemeként is emlegetett Zsófia Herczegnő luxusgőzösről, aminek fedélzetén számos uralkodó, történelmi személy megfordult, II. Vilmos német császártól, VIII. Edward angol király akkori brit trónörökösön keresztül Isoroku Yamamoto japán admirálisig.

Különleges motorkerékpárjainkat állítjuk ki a Budapest Motor Fesztiválon 

Idén is megrendezik a Budapesti Vásárközpont „A” pavilonjában a Budapest Motor Fesztivált, melynek része a veterán motorkerékpárok kiállítása. A Közlekedési Múzeum hosszú ideje állandó résztvevője a kiállításoknak, így idén is február 24. és 26. között olyan motorkerékpárokat mutatunk be a múzeum gyűjteményéből, amely típusok rendkívül ritkák a hazai veterán motorkerékpárok között. Egyebek mellett az osztrák Puch motorkerékpár-márka különleges típusait állítjuk ki, de helyet kap egy 800-as, négyhengeres motorkerékpár és egy különleges, kéthengeres, de négydugattyús motorral készült típus is. A múzeum járművei három helyszínen színesítik a veterán járművek kiállítását.

http://motorshow.hu/

  A Fortepan és a Közlekedési Múzeum közös értékmentése

A megújuló Közlekedési Múzeum és a Fortepan képarchívum közös szakmai munka keretében kezdte meg a Múzeum fotógyűjteményeinek digitalizálását és népszerűsítését.
                            
Az együttműködés keretében a szakemberek olyan fényképsorozatokat digitalizálnak, mint például a helikoptertervező Asbóth Oszkár hagyatéka, az 1912-es Budapest-Konstantinápolyi autóverseny képei, a BHÉV járműparkjáról a század elejétől a harmincas évekig terjedő időszakban készült üvegnegatívok, vagy a Balaton északi partján épült vasútról készült diapozitívok. A Múzeum és a Fortepan hamarosan megkezdi Venczel János hajóskapitány fotós hagyatékának feldolgozását is és a hatvanas években a Magyar Hajó- és Darugyártól ajándékba kapott mintegy kétezer páratlan üvegnegatív digitalizálását is.
 
 Az új Közlekedési Múzeum fontos küldetésének és feladatának érzi a gyűjteményeihez való nyílt hozzáférés biztosítását, illetve a megőrzésében lévő fotók feldolgozásának előmozdítását.

Faros Ikarus a Közlekedési Múzeum új szerzeménye

2016. december 1-én a megújuló Közlekedési Múzeum új, értékes műtárggyal, egy Ikarus 66-os, közkedvelt nevén Faros autóbusszal gyarapodott. A jármű hiánypótlónak tekinthető, mivel az Ikarus gyár nagy darabszámban gyártott autóbuszait eddig nélkülözte a gyűjtemény. A tervek szerint a jármű restaurálását követően a megújuló Közlekedési Múzeum városligeti épületében nyíló új állandó kiállítás egyik fontos eleme lesz, bemutatva a hazai autóbuszgyártás méltán sikeres, kedvelt és páratlan formavilágú autóbusztípusát.

 „A hazai közlekedéstörténet egy fontos darabját, talán a legnépszerűbb és legszebb magyar autóbusztípust mentettük meg, és fogjuk felújítani az új Közlekedési Múzeum számára.” – jellemezte a kevés megmaradt legendás faros múzeumi tulajdonba kerülését Vitézy Dávid, az intézmény főigazgatója.

 A farmotoros busz – amely a jármű végén elhelyezett jellegzetes motorsátorról kapta Faros becenevét – itthon az Ikarus 200-as típuscsaládot megelőzően a legnagyobb darabszámban üzemeltetett autóbusztípus volt. A gyár az 1950-es évek elején kezdődött – részben titokban folyt – sikeres tervező munka eredményeként 1973-ig nem kevesebb, mint 9259 Ikarus 66-ost értékesített hazánkban és a világ számos országában. A típus így jól ismert volt többek között az NDK-ban, Lengyelországban, Kuvaitban is, de az egyiptomi és kínai utakon is jártak a farosok.

 Magyarországon – döntően a vidéki közutakon, a helyközi forgalomban – több mint 2700 közlekedett, és az 1980-as évekig egyetlen más típus sem szárnyalta túl az Ikarus 66-osok darabszámát. Ezzel mintegy két évtizeden át a Faros volt a legjellemzőbb, egyben egyik legkorszerűbb, legkényelmesebb és leggyorsabb autóbusz a hazai utakon.

 A Közlekedési Múzeum járműve az Ikarus 66.62 alváltozat, amelynek begyűjtött példánya az utolsó legyártott tíz Faros egyike. A gyárból kigördült utolsó Ikarus-66-osok egyikeként a kocsit 1973. április 3-án helyezték üzembe a székesfehérvári, 14. számú Volán vállalatnál. Az 1970-es évek végén a MEZŐGÉP Vállalat Egri gyáránál közlekedett, majd 1982-től a Kisegítő Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon autóbuszaként szolgált, egészen 1983. március 16-i forgalomból való kivonásáig. A jármű minden lényeges fődarabja, így motorja, illetve a teljes műszerfali egysége épségben maradt meg.

 A megújuló Közlekedési Múzeum fontos küldetésnek és feladatának érzi, hogy a hazai járműipar, járműformatervezés és közlekedés történetében egyaránt jelentősnek számító egykor sikeres hazai autóbuszgyár, az Ikarus örökségét megőrizze. A közkedvelt és  emblematikus Faros autóbusz restaurálását követően a megújuló Közlekedési Múzeum új állandó kiállításába fog kerülni.

   Széchenyi napjai

A Közlekedési Múzeum jelentős, gróf Széchenyi István életéhez kapcsolódó darabjai láthatóak a 2016. szeptember 21-én Nagycenken nyílt „Megint s megint szüntelen” – Széchenyi napjai című kiállításon. A Széchenyi-emlékév keretében megnyílt új kiállításhoz többek között a Derű mozdonymodellt (M=1:4), a Lánchíd modellt (M=1:100), a kilenclyukú híd modelljét (M=1:50), több hajómodellt, festményt és eredeti, Széchenyi életéhez kapcsolódó fényképet, dokumentumot adott kölcsön múzeumunk.

Bővebben
http://www.szechenyiorokseg.hu/index.php/aktualis/27-megint-s-megint-szunetlen

 Kerékpártörténeti kiállítás Kisvárdán

2016. szeptember 22-én a Közlekedési Múzeum kerékpártörténeti gyűjteményéből nyílt kiállítás a kisvárdai Rétközi Múzeumban. „A kerékpározás története” című, december 1-ig látható tárlaton a Közlekedési Múzeum harminc különleges műtárgyán keresztül a kerékpározás fejlődésének teljes története ismerhető meg.

http://vardaimuzeum.hu/kiallitas/2199/

       Lóvasút és BUR-vasút

Fejezetek kötöttpályás közlekedésünk másfél évszázados történetéből
2016. szeptember 17. és október 2. között az Újpesti Városháza Pincegalériájában

A Közlekedési Múzeum és az Újpesti Neogrády László Helytörténeti Gyűjtemény kiállítása

150 éve, 1866. augusztus 1-jén indult meg a menetrendszerinti lóvasútforgalom a pesti Széna (ma: Kálvin) tér és Újpest között, illetve 120 éve, 1896. január 12-től szállított utasokat először villamos a mai Lehel tértől Újpestre, a Megyeri kápolnáig. A kiállítás kötöttpályás közlekedésünk másfél évszázados történetét tekinti át korabeli fotók és műtárgyak segítségével. A tárlat ideje alatt két vasárnap (szeptember 25., október 2.) is szerveznek majd családi délelőttöket, hogy a legfiatalabbak is megismerhessék közlekedésünk történetének ezen izgalmas korszakát.

A fővárosi lóvasút-közlekedés első vonalának megnyitása napjaink városi kötöttpályás közlekedési eszközének, a villamosvasútnak egyenes ági kiindulópontjaként is értelmezhető.  Részben Pest-Buda, majd Budapest utcaképéhez a 19. század utolsó harmadában bő három évtizeden keresztül hozzátartozó lóvonaton való utazásokról, és magáról a lóvasúti üzemről szól e tárlat, egészen villamosításukig vagy teljes megszűnésükig kísérhetjük figyelemmel működésüket. A kiállítás második része pedig a helyi villamosforgalom kialakulására és napjainkig tartó történetére koncentrál, egyben nosztalgikus hangulatot kíván ébreszteni a korábbi évtizedekben villamosozó, villamosokat szerető látogatókban.

Helyszín:
Újpesti Városháza Pincegaléria
1041 Budapest, István út 14.

Nyitva tartás:
szeptember 17. és október 2. között
hétfő kivételével naponta 10-18 óráig.

A kiállítás díjmentesen látogatható.

   XVI. Országos Műszaki Muzeológus Találkozó a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum szervezésében

2017. szeptember 22-én és 23-án rendezi meg a XVI. Országos Műszaki Muzeológus Találkozót a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum az Elektrotechnikai Múzeumban és a Műszaki Tanulmánytárban. A Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjteményi Kollégiumának támogatásával megvalósuló szakmai találkozó tematikája a műszaki muzeológia XXI. századi kiállítási technikája köré épül.

 Részletes program:

XVI. ORSZÁGOS MŰSZAKI MUZEOLÓGUS TALÁLKOZÓ
a XXI. századi műszaki kiállítástechnika jegyében
Budapest, 2016. szeptember 22-23.

A rendezvény helyszínei:
2016. szeptember 22. csütörtök: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Elektrotechnikai Múzeuma, Budapest, VII. ker. Kazinczy u. 21.

2016. szeptember 23. péntek: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Műszaki Tanulmánytár, Budapest, XI. ker. Prielle Kornélia u. 10.

2016. szeptember 22., csütörtök
•    12.00:         Érkezés, regisztráció
•    13.00:         Megnyitó
     Dr. Zsigmond Gábor PhD tudományos főigazgató-helyettes (MMKM, Budapest) köszöntője
     Dr. Vígh Annamária közgyűjteményi főosztályvezető (EMMI) köszöntője
     Dr. Deme Péter elnök (Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület) köszöntője
     Dr. Horváth László elnök (Magyar Múzeumi Történész Társulat - MAMUTT) köszöntője
•    13.30:         Az új Közlekedési Múzeum épülete és kiállításai;                    Dr. Zsigmond Gábor PhD tudományos főigazgató-helyettes (MMKM,             Budapest)
•    14.30:        A kiköltözés tapasztalatai
Merczi Miklós mb. muzeológiai főosztályvezető (MMKM, Budapest)
•    15.00:        Szünet
       
•    15.20:        A műszaki muzeológiai szakfelügyelet helyzete és tervei                Kaján Imre elnök, (Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége)
•    15.50:        A Repülési és Űrhajózási Állandó Kiállítás jövője;                     Szabó Attila főmuzeológus (MMKM, Budapest)
•    16.20:        Interaktív kiállítási elemekkel egy új látogatói attitűdért
Felbermann Judit szakmai igazgatóhelyettes (Óbudai Múzeum, Budapest)
•    16.50:        Az Elektrotechnikai Múzeum – egy ipartörténeti emlék és múzeum a             Belvárosban;                                         Dr. Antal Ildikó PhD. múzeumvezető (MMKM Elektrotechnikai Múzeuma,         Budapest)
•    17.20:        Hozzászólások, válaszok
•    17.50:        1. nap zárszava
•    18.30-20.30:    Vacsora: Trófea  Grill Étterem Zugló,                             Budapest, XIV. ker. Erzsébet királyné útja 8.

2016. szeptember 23., péntek
•    9.00:        Az Öntödei Múzeum legújabb gyarapodása, a gyenesdiási                 kályhagyűjtemény;
Csibi Kinga múzeumvezető (MMKM Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény, Budapest)
•    9.30:        A megújult Alumíniumipari Múzeum Székesfehérváron;                 Fülöp Krisztián múzeumvezető (MMKM Alumíniumipari Múzeuma,             Székesfehérvár)
•    9.50:        Múzeumpedagógiai programok a budapesti filiákban;                     Nagy Anikó és Ertl Dóra múzeumpedagógusok (MMKM, Budapest)
•    10.25:        Látványtár – látogatói tér és munkaterület;
Horváth István főmuzeológus (Duna Múzeum, Esztergom)
•    10.50:        Az élő, működő múzeumi jelleg jelentősége;
Nagy Vilmos tulajdonos (Orsós Magnó Múzeum, Terény)
•    11.15:        Ganz-Holding Zrt. Gyártörténeti gyűjtemény;
Gábor János gyűjteményvezető, (Ganz-Holding Zrt. Gyártörténeti     Gyűjteménye, Budapest)
•    11.40:        Hozzászólások, válaszok
•    12.00:        A találkozó zárszava
•    12.10-13.00:    Tárlatvezetések a Mobileumban, illetve a Tanulmánytárban
•    13.00-tól:    Szendvicsebéd

Bringológia

Tisztelt Kutatóink!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a múzeum 1142 Budapest, Tatai u. 13. alatti ARCHÍVUMA 2016. március 22-től – érvényes kutatási engedéllyel, előzetes időpont-egyeztetést követően – újra látogatható.
Nyitva tartás: kedd, szerda, csütörtök: 10-16 óra között.

Az Adattár és a Könyvtár átmenetileg továbbra is zárva tart. Megértésüket köszönjük!

 A Közlekedési Múzeum bontás előtti épülete:

125 éve indult e a budapesti villamosközlekedés