Az első világháború (csoda)fegyverei

Konferencia a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban

2015. október 7

Német hadiléghajók

Kiss László segédmuzeológus Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum

Az előadás prezentációja

Az előadás videója

Repülőgépek

Kiss László segédmuzeológus Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum

 Az előadás videója 

Híres vadászpilóták – ember és gép

Gondos László muzeológus HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Az előadás videója

Csatahajók

Dr. Krámli Mihály PhD főigazgató, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum

Az előadás videója

Csatacirkálók

Dr. Kaiser Ferenc PhD egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem           

Tengeralattjárók, torpedók, aknák

Antal Gábor doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem               

Tüzérség a világháborúban

Dr. Balla Tibor alezredes, osztályvezető, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum 

Az előadás videója            

 Harckocsik

Dr. Kaló József PhD egyetemi adjunktus, Nemzeti Közszolgálati Egyetetem

Az előadás videója

 Páncélvonatok

Illés András segédmuzeológus, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum

Az előadás videója

Budapest, 2015. január 21.

Eredeti állapotában építik újjá a Közlekedési Múzeumot

Újjászületnek a Városliget meglévő intézményei a Liget Budapest Projekt keretében

A Városliget átfogó fejlesztését és megújítását szolgáló Liget Budapest Projekt keretében nem csak új múzeumi épületek valósulnak meg a parkban, hanem a meglévő intézmények felújítása, helyreállítása is megtörténik 2018 tavaszára. A Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának rekonstrukciója mellett még idén elkezdődik a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum épületének eredeti kiviteli tervei alapján történő helyreállítása is, így három év múlva, a millenniumi ünnepségek idején létrejött impozáns épület ismét a második világháborús rombolás előtti állapotban várja majd a látogatókat.

          Még az idén tavasszal megkezdődik a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum felújítása, így az 2015. április 15-én bezár. A felújítást követően az intézmény nem csupán eredeti pompáját nyeri vissza, hanem a múzeumi funkciók, a kiállító- és a közönségforgalmi terek is megújulnak, valamint az épület területe térszint alatti kiállítóterekkel is növekedni fog. Az évtized végére így megjelenésében egy teljes műemléki rekonstrukción átesett, belül pedig egy modern, 21. századi múzeum nyitja majd meg kaput a megújult Városligetben. A beruházás tervezett költsége 7 milliárd forint.

 A Pfaff Ferenc által tervezett, romantikus-eklektikus stílusban épült templomszerű épület eredetileg két részből állt: a Hermina úttal párhuzamosan elhelyezett járműcsarnokból és a kupolacsarnokból. A kupola átmérője 25 méter, külső magassága 67 méter, belső magassága pedig 34 méter volt, míg a járműcsarnok belső mérete 90 méter hosszú és 20 méter fesztávolságú, részben üvegtetős épület volt. A múzeum díszes, mintás színes üvegeit Róth Miksa készítette. A Magyar Királyi Közlekedési Múzeum az 1896-os Ezredéves Országos kiállításra épült Közlekedésügyi Csarnok épületében 1899-ben nyitotta meg kapuit az európai kontinens egyik első műszaki-közlekedési múzeumaként.

 A Városligetet ért 1944. júliusi és szeptemberi bombatámadás következtében az épület jelentősen megsérült, a tető közel 35 százaléka leomlott. A háború után csak arra volt erő és pénz, hogy a romokat eltakarítsák. A veszélyelhárítást célzó bontások (1947) után megkezdett tervezési és építési tevékenységek több fázisban zajlottak le. 1954-ben majdnem végzetes döntést hozott a Fővárosi Tanács VB Városrendezési Osztálya, amikor az alapozási, szigetelési, szerkezeti hibák és a háború során elszenvedett sérülések nagysága miatt elhatározták az épület teljes lebontását. A munkálatok meg is kezdődtek, ám még mielőtt az épületet teljesen elbontották volna, egy újabb döntés született arról, hogy ha szerényebb formában is, de helyreállítják a múzeumot. A múzeum jelenlegi, „végleges” állapotát csak az 1964 -1965. évi újjáépítések során érte el - erősen megcsonkított formában. A kor ízlésének megfelelő átépítés során véglegesen elbontották a teljes emeleti részt, beleértve a kupolát is. Lebontásra ítélték emellett a kupolacsarnokot körülölelő saroktornyokat és földszinti tereket is ezzel egyidejűleg kiszélesítették a ma ismert szélességben a Hermina utat. A megmaradt tereken 1966. április 2-án nyílt meg az új Közlekedési Múzeum. Az épület azonban szűknek bizonyult: bővítésére 1979-1985. között került sor. Mivel toldaléképítésre a hegyesszögű, keskeny ingatlanon nyílt csak lehetőség, így a bővítés meglehetősen szerényre sikeredett.

 A történeti épület rekonstrukciója során a helyszíni adottságok figyelembevételével folyik a tervezési munka, a funkció és fejlesztési lehetőségek összhangjának megteremtése.

Krámli Mihály

főigazgató

Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum

 Baán László

miniszteri biztos

Liget Budapest Projekt

További információ:

ÚJ MESTERSZAK A PTE FELNŐTTKÉPZÉSI KARÁN

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar (FEEK) és a PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar 2012 decemberében együttműködési megállapodást kötött a Kulturális örökség tanulmányok mesterképzés közös megvalósítása érdekében, épített örökség, írott kulturális örökség, valamint kulturális diplomácia és örökségmenedzsment szakirányokon. A 2014 szeptemberében induló képzést – mint a program gesztora – a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar hirdeti meg a felsőoktatási felvételi tájékoztató január 31-én megjelent hivatalos kiegészítésében. A közös alapozó kurzusokat követően a karközi együttműködés értelmében a Pollack az épített örökség szakirány koordinálásáért, míg a FEEK a további két szakirány kezeléséért felel. Az együttműködés időközben kibővült a Természettudományi Kar és a Bölcsészettudományi Kar oktatóival is, így szinte egyedülálló módon négy kar összefogásával valósul meg a képzés.

A mesterszak egyedisége, hogy Magyarországon első alkalommal indul épített örökség szakirány ebben a képzési formában. A kezdeményezés több szempontból is különlegesnek tekinthető: a képzési program kidolgozásában és megvalósításában a PTE négy olyan kara működik együtt, ahol évek óta komoly hagyományai vannak a kulturális örökséggel foglalkozó tanulmányoknak: e képzési program a korábbi előzményekre építve, az eltérő megközelítések integrálásával fog új tudáselemeket generálni. A mesterképzés védnöke Pierre Vasarely, akit a PTE Szenátusa 2013. március 14-én díszdoktorrá avatott.

Városunk szülötte és büszkesége Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző), az optikai festészet világhírű képviselője, aki élete során mindvégig sok szállal kötődött Pécshez. A művész halálát követően szellemi örökségének megőrzését tűzte ki célul unokája, Pierre Vasarely, aki az aix-en-provence-i Vasarely Alapítvány elnökeként minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a pécsi kötődés tovább erősödjön, és a város kulturális, tudományos elismertsége Vasarely szellemi örökségén keresztül növekedjen. Pierre Vasarely a 2010-es kulturális fővárosi évad védnökeként több művészeti és kulturális projekt részese volt egyetemi partnerségeket kialakítva, de napjainkban is kiemelkedő a kultúra közvetítő szerepe.

A képzés iránt érdeklődők 2014. február 15-ig jelentkezhetnek nappali vagy levelező formában az állami ösztöndíjas férőhelyekkel is rendelkező mesterszakra. A képzésre azokat az alapszakon vagy mesterszakon korábban végzett érdeklődőket várják, akik ebben a félévben fejezik be felsőoktatási tanulmányaikat, vagy állami/önkormányzati, üzleti, vagy nonprofit szereplőkhöz kapcsolódva a kulturális örökség kezelésével, menedzselésével kapcsolatos meglévő ismereteiket kívánják mesterszinten is bővíteni.

A mesterszakkal kapcsolatban további információt nyújt:

Szécsi Gábor, egyetemi docens

telefon: +36 30 915 9915, e-mail: szecsi.gabor@" target="_blank"> szecsi.gabor@