Derü mozdony
A Közlekedési Múzeum vasúti modell gyűjteményének legértékesebb műtárgya a Derű, amelyet 1845. és 1847. között készített Nagy Lajos és Nagy Gergely.
A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunk 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható
Duna mappáció
A Duna és a Tisza szabályozásának műszaki alapjait a 19. század első felében teremtették meg, elsősorban a minden korábbinál részletesebb vízrajzi térképek elkészítésével.
A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunk 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható.
Járgány
Vidats János ekegyára azzal tűnt ki kortársai közül, hogy pesti üzemében előbb lójárgány, majd alig pár év elteltével gőzmasina hajtotta a gépeket.
A lójárgány a Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunkban 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható
A Lánchíd alapkőletétele
A Lánchíd a magyar Duna-szakasz első állandó hídja volt. Az építkezés 1839-ben kezdődött meg. A pesti hídfőnél a hídláncokat befogadó lánckamrában helyezték el azépítmény alapkövét. Az előkelőségek díszes vakolókanalat használtak.
Ez a tárgy is látható volt a Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunkon, amely 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható
Lebegővasút
1827-ben kezdődött a magyar vasút története egy különleges szerkezettel, a Pestről Kőbányáig vezető lóvontatású függővasúttal.
A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunk 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható.
A vasút egy 8 méteres rekonstruált szakasza jelenleg az állandó kiállításban kipróbálható.
A Kisfaludy - a Balaton első gőzhajója.
A Kisfaludy - a Balaton első gőzhajója.
A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállítás 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható.
A Lánchíd alapkőletétele
A Lánchíd alapkőletétele, ahol megjelent mindenki aki számított. A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításban felépítettük az alapkő letételtének jelenetét. A kiállítás 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható.
Közlekedési
Services
| A magyar Unitas-Tátra |
|
There are no translations available.
A magyar Unitas-Tátra „Bádogtacskó”, „Viharkabát”, vagy „Hegyimiska” - Magyar autóritkaságok bemutatásával zárja az évet a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum. Ma már csak három számon tartott példány van az 1928-tól gyártott körülbelül 500 darab Magyarországon összeszerelt Unitas-Tátra gépkocsiból, amelyek 2012. február végéig restaurált, üzemképes állapotban együtt láthatóak a Közlekedési Múzeum Kupola csarnokában. 2011. december 9. – 2012. február 29.
A mára ritkaságszámba menő autókat az 1920-ban a hadsereg egyik autójavító üzeméből megalapított cég, az Unitas Automobil Ipar és Kereskedelmi Rt. gyártotta. Az Unitas 1928-tól a Ringhoffer konszernhez tartozó cseh Tatra autógyár magyarországi képviseletét látta el. A kéthengeres típusok alvázaira saját tervezésű karosszériákat is építettek és ezzel megszületett az Unitas-Tátra gépkocsi. A típus hazai gyártmányként való elismeréséért egyes alkatrészek hazai gyártását is elkezdték, ám az Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium a hazai részarány kis százaléka miatt az Unitas-Tatrákat nem ismerte el magyar gyártmánynak. Öt év alatt körülbelül 500 Unitas-Tátra gépkocsit állítottak elő az üzemben. A gazdasági válság idején saját járműveiket visszavásárolták és a karosszériák átépítésével bérautó-fuvarozó és taxi részleget is működtettek. A cég 1933-ban felhagyott a karosszériák építésével, de a Tátra márka képviseletét 1948-ig, az üzem államosításáig ellátta. |
Az Unitas-Tatra népautónak készült, a két világháború közötti időszakban 3600 – 4000 pengőért lehetett hozzájutni. A kifejezetten könnyű – 710-750 kg saját tömegű –kéthengeres léghűtéses boxer-motorral ellátott kisautó maximum 70 km/óra sebességre volt képes.
Az oldal tetejére
Addresses
Connections
Gallery
