Derü mozdony
A Közlekedési Múzeum vasúti modell gyűjteményének legértékesebb műtárgya a Derű, amelyet 1845. és 1847. között készített Nagy Lajos és Nagy Gergely.
A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunk 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható
Duna mappáció
A Duna és a Tisza szabályozásának műszaki alapjait a 19. század első felében teremtették meg, elsősorban a minden korábbinál részletesebb vízrajzi térképek elkészítésével.
A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunk 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható.
Járgány
Vidats János ekegyára azzal tűnt ki kortársai közül, hogy pesti üzemében előbb lójárgány, majd alig pár év elteltével gőzmasina hajtotta a gépeket.
A lójárgány a Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunkban 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható
A Lánchíd alapkőletétele
A Lánchíd a magyar Duna-szakasz első állandó hídja volt. Az építkezés 1839-ben kezdődött meg. A pesti hídfőnél a hídláncokat befogadó lánckamrában helyezték el azépítmény alapkövét. Az előkelőségek díszes vakolókanalat használtak.
Ez a tárgy is látható volt a Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunkon, amely 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható
Lebegővasút
1827-ben kezdődött a magyar vasút története egy különleges szerkezettel, a Pestről Kőbányáig vezető lóvontatású függővasúttal.
A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunk 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható.
A vasút egy 8 méteres rekonstruált szakasza jelenleg az állandó kiállításban kipróbálható.
A Kisfaludy - a Balaton első gőzhajója.
A Kisfaludy - a Balaton első gőzhajója.
A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállítás 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható.
A Lánchíd alapkőletétele
A Lánchíd alapkőletétele, ahol megjelent mindenki aki számított. A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításban felépítettük az alapkő letételtének jelenetét. A kiállítás 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható.
Közlekedési
Services
| Hidakat épített időn, s folyókon át |
|
There are no translations available.
A Lánchíd tervezőjének vetélytársa, szabadságharcos hídépítő, és a megtorlás alatt meghurcolt felesége – Maderspach Károly és Maderspach Károlyné életéről nyílt kiállítás a Közlekedési Múzeumban Egy olyan 19. századi bányász, kohász életét mutatja be a Közlekedési Múzeumban megrendezett új „Hidakat épített időn,s folyókon át” című kiállítás, aki teljesen újszerű hídtípust dolgozott ki. Maderspach Károly társaival Ruszkabányán üzemeltette vállalkozását. Vonóláncos ívhídjai messze megelőzték korukat, és elismerést szereztek alkotójuknak. Maderspach első hídja, Lugoson, a Csuka-patak felett mindössze 12 évet ért meg, mert 1845-ben sajnálatos módon egy bivalycsorda alatt leszakadt. Második hídját, 1837-ben 41 méter fesztávolsággal Herkulesfürdőn építette meg, a Cserna folyó felett. Ez a híd 1838-ban még egy földrengést is kiállt, és minden javítás nélkül, 1896-ig használták. A kisebb hidakon felbátorodva Maderspach Károly saját tervet nyújtott be arra a pályázatra, melyet az első állandó pesti híd terveire írtak ki. Ugyan a nyertes a Széchenyi István által is támogatott W.T Clark lett, de Maderspach terve, tervei mellett is többen kiálltak, reális, megépíthető alternatívának tűnt ez a fajta híd. Ma úgy vélik a szakemberek, hogy ez a híd nem lett volna megépíthető, de tervezőjének elismerést hozott. Ezt a felívelő, üzletileg is sikeres karriert az 1848-49-es szabadságharc derékba törte. A szabadságarc alatt ágyúkkal látta el a Honvédséget, ezért feleségét Haynau parancsára koholt vádak alapján nyilvánosan megalázták, megvesszőzték. A megaláztatást Maderspach Károly nem viselte el, és öngyilkos lett. A kiállítás a ruszkabányai vállalkozás és a vállalkozó életét, találmányát, a vonóláncos ívhídjait mutatja be, és természetesen kitér az 1849-49-es szerepvállalására is. A kiállítást a szabadsághős házaspár leszármazottja, Maderspach Kinga, és a Maderspach Családi Alapítvány rendezi a családi kincsekből. A kiállítás augusztus 3-ig látható. |
Az oldal tetejére
Addresses
Connections
Gallery
