Derü mozdony
A Közlekedési Múzeum vasúti modell gyűjteményének legértékesebb műtárgya a Derű, amelyet 1845. és 1847. között készített Nagy Lajos és Nagy Gergely.
A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunk 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható
Duna mappáció
A Duna és a Tisza szabályozásának műszaki alapjait a 19. század első felében teremtették meg, elsősorban a minden korábbinál részletesebb vízrajzi térképek elkészítésével.
A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunk 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható.
Járgány
Vidats János ekegyára azzal tűnt ki kortársai közül, hogy pesti üzemében előbb lójárgány, majd alig pár év elteltével gőzmasina hajtotta a gépeket.
A lójárgány a Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunkban 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható
A Lánchíd alapkőletétele
A Lánchíd a magyar Duna-szakasz első állandó hídja volt. Az építkezés 1839-ben kezdődött meg. A pesti hídfőnél a hídláncokat befogadó lánckamrában helyezték el azépítmény alapkövét. Az előkelőségek díszes vakolókanalat használtak.
Ez a tárgy is látható volt a Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunkon, amely 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható
Lebegővasút
1827-ben kezdődött a magyar vasút története egy különleges szerkezettel, a Pestről Kőbányáig vezető lóvontatású függővasúttal.
A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunk 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható.
A vasút egy 8 méteres rekonstruált szakasza jelenleg az állandó kiállításban kipróbálható.
A Kisfaludy - a Balaton első gőzhajója.
A Kisfaludy - a Balaton első gőzhajója.
A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállítás 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható.
A Lánchíd alapkőletétele
A Lánchíd alapkőletétele, ahol megjelent mindenki aki számított. A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításban felépítettük az alapkő letételtének jelenetét. A kiállítás 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható.
Services
| A kiállítóhely története |
|
There are no translations available.
Az Alumíniumipari Múzeum története A Magyar Alumíniumipari Múzeumot 1971-ben létesítették Székesfehérváron. A kiindulópontot az alapító Székesfehérvári Könnyűfémmű (KÖFÉM) szélesszalag-hengerművének átadására készített kiállítás jelentette mely vertikumában mutatta be a magyar alumíniumipart. A kiállítás iránt jelentős érdeklődés mutatkozott, ezért a gyár igazgatója, Juhász János a KÖFÉM-en belül egy Szervezési Irodát hozott létre. Ennek feladata a Magyar Alumíniumipari Tröszt (MAT, majd HUNGALU) vállalataival együttműködve a hazai alumíniumipar relikviáinak megmentése, megőrzése volt. A jó szervezési munka eredményeként gyorsan gyarapodott elsősorban a tárgyi anyag. Az időközben összegyűjtött muzeális emlékek elhelyezésére egy 1952-ben épített egyemeletes munkásszállóban került sor, amit a KÖFÉM vezetése bocsátott a Múzeum rendelkezésére 1974-ben. A MAT vezérigazgatói utasítással külön Ipartörténeti Bizottságot hozott létre, a Múzeum megszervezésére. Az Ipartörténeti Bizottság tagjai a vállalatok igazgatói voltak Ez a felállás az Ipartörténeti Bizottság megszűnéséig, 1990-ig végig biztosította az élő kapcsolatot az intézmények között. Ezt követően a Kulturális Minisztérium Működési Engedélyt adott ki, amellyel országos gyűjtőkörű múzeummá nyilvánította a szakgyűjteményt. Az országos gyűjtőkör biztosította a múzeum számára, hogy a MAT-hoz tartozó vállalatokon kívül is gyűjthette a muzeális anyagokat. Ilyen üzem volt pl. az Alumíniumárugyár Kőbányán, vagy a Lehel Hűtőgépgyár Jászberényben, a Magyar Kábel Művek Budapesten és a Mátravidéki Fémművek, Sirokon. Ezek az üzemek az alumínium alapanyagot a MAT vállalatoktól szerezték be, további felhasználásra. |
Az oldal tetejére
Addresses
Connections
Gallery
