Hídkert

Nyelvek:

Vasúttörténet (Közlekedési Múzeum)

alt

Kerékpártörténet (Közlekedési Múzeum)

alt

Közúti közlekedés története (Közlekedési Múzeum)

alt

Hírességek csarnoka (Közlekedési Múzeum)

alt

Motortörténeti kiállítás (Közlekedési Múzeum)

alt

Autótörténeti kiállítás (Közlekedési Múzeum)

alt

Városi közlekedés (Közlekedési Múzeum)

alt

Derü mozdony

A Közlekedési Múzeum vasúti modell gyűjteményének legértékesebb műtárgya a Derű, amelyet 1845. és 1847. között készített Nagy Lajos és Nagy Gergely.

A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunk 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható

Duna mappáció

A Duna és a Tisza szabályozásának műszaki alapjait a 19. század első felében teremtették meg, elsősorban a minden korábbinál részletesebb vízrajzi térképek elkészítésével.

A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunk 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható.

Járgány

Vidats János ekegyára azzal tűnt ki kortársai közül, hogy pesti üzemében előbb lójárgány, majd alig pár év elteltével gőzmasina hajtotta a gépeket.

A lójárgány a Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunkban 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható

A Lánchíd alapkőletétele

A Lánchíd a magyar Duna-szakasz első állandó hídja volt. Az építkezés 1839-ben kezdődött meg. A pesti hídfőnél a hídláncokat befogadó lánckamrában helyezték el azépítmény alapkövét. Az előkelőségek díszes vakolókanalat használtak.

Ez a tárgy is látható volt a Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunkon, amely 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható

Lebegővasút

alt

1827-ben kezdődött a magyar vasút története egy különleges szerkezettel, a Pestről Kőbányáig vezető lóvontatású függővasúttal.

A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításunk 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható.

A vasút egy 8 méteres rekonstruált szakasza jelenleg az állandó kiállításban kipróbálható.

Lebegővasút

alt

A Kisfaludy - a Balaton első gőzhajója.

alt

A Kisfaludy - a Balaton első gőzhajója.

A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállítás 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható.

A Lánchíd alapkőletétele

alt

A Lánchíd alapkőletétele, ahol megjelent mindenki aki számított. A Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításban felépítettük az alapkő letételtének jelenetét. A kiállítás 2010 szeptembere és 2011 decembere között volt látható.

Carolina

alt

1817-ben Magyarországon vízre bocsájtották a Carolinát. Megalkotója Bernhard Antal pécsi polgár a Dunán kívánta üzemeltetni.

A Carolina is a Mozgásban - a Hídember gépei című kiállításban volt látható 2010 szeptembere és 2011 decembere között

Lebegővasút

alt

Közlekedési

Szolgáltatások

Hídkert

Hídkert

A Közlekedési Múzeum körüli tér, a Hídkert ad helyet a múzeum legnagyobb és legnehezebb műtárgyainak, melyek bemutatása máshol nem lenne lehetséges. A múzeum épülete körül kiállított szabadtéri gyűjtemény híres magyarországi hidak fontos szerkezeti elemeit tartalmazza, melyek mindegyikéhez érdekes történet kapcsolódik.

A hídelemeken túl néhány a vasúti-, hajózási- és repüléstörténeti gyűjteményhez tartozó monstrum is helyet kapott, így többek között a magyar ipar büszkeségének számító 424-es gőzmozdony, valamint az épület tetején elhelyezett Antonov An-2-es repülőgép. A szabadtéri szoborpark a technika- és közlekedéstörténet jeles alakjainak: tudósoknak, mérnököknek, kutatóknak állít emléket.

Hidak

Az 1883-ban átadott szegedi Belvárosi Tisza-híd átépített szerkezetének két eleme

A hidat Feketeházy János tervezte, kivitelezést a nagy tapasztalattal rendelkező francia Eiffel cég végezte. A Tiszát átszelő hidat 1883-ban adták át a forgalomnak. A II. világháborúban a híd a harcok áldozata lett. Az újjáépítés Mihailich Győző tervei szerint 1948-ban fejeződött be. A szegedi, rakpart feljáróhíd eredeti vasszerkezetét 1968-ban vasbeton szerkezetűre építették át.

A régi Lánchíd alkatrészei

alt

A Clark-féle Lánchíd
horgonysaruja

A régi Lánchíd emlékei szakszerű bontás és átépítés következtében kerültek ki a híd szerkezetéből. Az első állandó Pest és Buda között húzódó hidat, a William Tierney Clark tervezte Lánchidat, tíz évig 1839. és 1849. között építették. Az 1890-es évekre a meginduló és egyre növekvő gépjárműforgalom miatt került sor 1913. és 1915. között a híd átépítésére, a régi elemek nagyobb teherbírású, modernebb szerkezetre történő cseréjével. A Közlekedési Múzeum kertjében kiállított híddarabok a szerkezet összes, William Tierney Clark által tervezett, fontos elemét képviselik.


A Clark-féle Lánchíd horgonyzó és „folyó” lánclemeze	A Clark-féle Lánchíd kereszttartója	A Clark-féle Lánchíd nyeregsaruja

A régi Erzsébet híd elemei

Az Erzsébet lánchíd a magyar hídépítő mérnökök és a hazai ipar egyedülálló alkotása volt, mivel átadásakor, 1903-ban és még további negyed századig rendszerében világrekorder, hetven éven át Duna rekorder és az egyetlen olyan híd, mely a folyót 290 m-es középnyílásával mederpillér nélkül ívelte át. Ez volt a világ első, konstrukciójában is sok újat hozó, acélpilonos lánchídja.

Az 1945-ben felrobbantott híd roncsai közül előkerült elemekből a híd két díszítőelemét, egy láncszemét, és a láncokat összefogó csapot állították ki a Hídkertben.

Margit híd

Margit híd rakparti nyílásának egyik főtartója

Az 1872-76 között épült, majd 1935-37-ben átépült, kiszélesített Margit híd is elpusztult a II. világháború alatt. Épen maradt rakparti nyílásaiból egy 20 méteres ív került a múzeum kertjébe.

A Margit hídból kiemelt fésűs dilatáció-pár
A híd eredeti fésűs dilatációs szerkezete a forgalom zavarása nélkül adott lehetőséget a híd alakváltozásának.

Mária Valéria híd

Az esztergomi Mária Valéria híd álló- és mozgó saruja és pályatartó eleme.

A Feketeházy János tervezte öt medernyílású, 496 méter hosszú acélhidat két év alatt építették fel és 1895. szeptember 28-án adták át nagyszabású ünnepség keretében. Az I. és a II. világháborúban is robbantás áldozata lett, majd 2001-ben újjáépítve adták át a forgalomnak.

A dunaújvárosi Pentele-híd medernyílásának erőtani modellje

Az építtető a Műszaki Egyetem Hidak és
Szerkezetek tanszékét bízta meg a tervezett medernyílás teherbírásának és erőjátékának előzetes vizsgálatával. Ehhez készült a Hídkertben kiállított modell.

Hajózás

alt

A Magyar (Királyi) Folyam- és Tengerhajózási RT (MFTR) 1914-ben a Ganz-Danubius Hajógyárban épített „Tihany” - majd később a Magyar Hajózási Részvénytársaság (MHRT) „Vértes” néven 1963-ig forgalomban levő - vontató oldalkerekes gőzhajó ferdén fekvő eredeti Compount gőzgépe és lapátos kereke.

Vasúti gyűjtemény műtárgyai

1882-ben gyártott, a Nagykikinda-Nagybecskereki HÉV 3. pályaszámú mellékvonali szertartályos mozdonya

A MÁV 424,001 pályaszámú fővonali univerzális gőzmozdonya

A Hermina út felől közelítve egy
emeletnagyságú gépkolosszus fogadja a látogatót. Ez a 424.001-es pályaszámú gőzmozdony, a magyar mozdonygyártás legsikeresebb darabja, amely 1924-től a gőzvontatás korszakának végéig szolgálta a vasutat. 1998-ban, mint múzeumi darab került vissza hozzánk Horvátországból.

MÁV M61.004 NOHAB

A MÁV M 61,004 pályaszámú, 1963-ban a NOHAB cég által Svédországban gyártott áramvonalas fővonali dízel-villamos mozdonyának orr része.

Szikladarab a Vaskapuból

Az Al-dunai Vaskapu folyamszabályozás során, 1893-ban a Jucz zuhatagból kiemelt 5 tonnás szikladarab.

Repüléstörténeti gyűjtemény műtárgyai

Antonov An-2

Kétfedelű, könnyű, katonai és polgári célokra egyaránt alkalmazott vegyes feladatú repülőgép. Prototípusa (a szovjet SH-I) 1947. augusztus 31-én repült először; sorozatgyártása 1948-ban kezdődött. Személyzete – feladattól függően - egy vagy két fő, hasznos teherként 14 fő utast vagy 1500 kg tömegű terhet szállíthat. A típusból Szovjetunió, Lengyelország, Kína együttesen 18.000 db-ot gyártott. Magyarországra 1956-tól kezdődően különböző változataiból száznál több példány került. A gépek többségét a mezőgazdasági repülésben használták.