Újabb egyedi Ikarus autóbusszal gyarapodott a Múzeum gyűjteménye!

Az Ikarus 397-es az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár Kft. 1992-ben bemutatott alvázkarosszériás, távolsági illetve turista kivitelű autóbusza, amely átmenetet képez az emelt padlószintes és az emeletes autóbuszok között, s mint ilyen az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár első, úttörő kezdeményezésű kísérlete kétszintes jármű gyártása terén. Alsószintjén mindössze egy 6 fős kis tárgyaló, valamint teakonyha és toalett kapott helyet, így a köztudatban „másfél emeletes” megnevezéssel él.

A korábbi Ikarus 396-os alapjaiból táplálkozó modell első, Scania K 113 TLA alvázas, 63 férőhelyes, 12 méter hosszú példányait 397.00 típus jelzéssel Törökországban értékesítették, majd a 363 lóerős Scania DS 1118 motorral felszerelt kivitelből a hazai és török piacon kívül Litvániába, Csehországba és Finnországba is exportáltak. 1993-ban megjelent az Ikarus 397.20 jelű változat, ami az alapmodellnél 75 cm-rel és egy üléssorral hosszabb kivitelezéssel rendelkezett, s amely többségét CBU kialakítással szintén Törökországba szállítottak. Az Egyedi Autóbuszgyár fejlesztéseinél alapkoncepció volt, hogy a modellek univerzális módon minél több gyártó főegységével kompatibilisek legyenek, így ennek szellemében rövidesen megjelent a 397.05-ös jelű típus Rába B272.54 alvázzal, 370 lóerős MAN D2866 LOH motorral, amelyekből magánszemélyek és Volán vállalatok mellett görög üzemeltetők is vásároltak, valamint egy darab Németországba is került. Az 1995-től megjelenő első valódi kétemeletes Ikarus E99-hez ezen típus szolgált alapul, a 397-es típus (melyet később az egységes típusjelzés miatt E97-re kereszteltek át) tehát fejlődéstörténeti szempontból kiemelkedő darab. 1992 és 1996 között a 397-ből összesen 47 darab készült.

A Múzeum gyűjteményébe került példány – a legmagasabb, 36-os VIN számú Scania alvázas, Ikarus 397.20 típusú – a már említett 1993-as törökországi exportra készültek közül való, amelyeket török igényeknek megfelelően befejezetlen belső utastérrel gyártottak, hogy azokon a helyi üzemeltetők fejezzék be a munkálatokat. A vállalat az autóbuszt leszállította, azonban pénzügyi problémák miatt visszakerült a gyárba. 1996-ban már befejezett utastérrel értékesítették a Vértes Volán számára ahol a 2000-es évek elején jellemzően külföldi turistautakon, majd később hazai távolsági járatokon közlekedett, egészen 2018-as forgalomból történt kivonásáig.

A Közlekedési Múzeum kiemelt figyelmet fordít a legendás Ikarus autóbuszgyár típusainak megőrzésére, rövid idő alatt ez a nyolcadik jármű, melyet a Múzeum beszerzett. Célunk, hogy gyűjteménybővítésünket folytassuk és összegyűjtsük a műszaki és technikatörténeti szempontból izgalmas, valamint a hazai közlekedéstörténet szempontjából meghatározó autóbusztípusokat. Az Ikarus-EAG 397.20-as típus megvásárlása is ebbe a gyűjteménybővítési koncepcióba illeszkedik. A múzeum célja, hogy a közeljövőben pótolja a jármű még hiányzó eredeti elemeit és a formatervezési, valamint technikatörténeti szempontból is izgalmas típust a jövőben a nagyközönség számára is bemutassa.