EZ A KIÁLLÍTÁSUNK MÁR BEZÁRT!

3 és fél Mini, működő Mini-motor és sok más érdekesség egy kétszintes kiállításban, amely a Mini Club Hungary megalakulásának 20. évfordulójára emlékezik a Közlekedési Múzeumban.

A 20 éves a Mini Club Hungary című kiállítás a legméltóbb helyszínen, a Közlekedési Múzeumban látható. Nem véletlen a helyszínválasztás: az egyesület 20 esztendővel ezelőtt, 1995 őszén a múzeumban tartotta alakuló gyűlését.A kupolaterem központi terét teljesen kitölti az a galériás állványrendszer, amelynek az alján állnak az autók, az emeleten pedig a képes és szöveges tárlat látható.

A klub jelenlegi elnökének muzeális minősített autóján kívül kiállítottak egy ritka Mini Pick Up kisáruszállítót és egy versenyautó replikát is. Utóbbi az 1965-ös München-Bécs-BudapestRallye győztes autójának mása. Nem mindennapi látvány ez a szöges gumikkal és speciális lámpasorral felszerelt ún. "Works" Mini Cooper.

A kakukktojás pedig a félbevágott Mini. A szervezők igyekeztek olyan interaktív elemet is becsempészni a kiállítás soraiba, ahol a látogatók egy kicsit belekóstolhatnak abba az életérzésbe, amit a Mini Club Hungary tagjai egy-egy találkozón átélhetnek. A fél Mini egyfajta moziszékként szolgál a Minis utazás televíziós átéléséhez.

A Miniket minden irányból 20 év alatt gyűjtött relikviák veszik körül. A találkozókon szervezett tájékozódási versenyek "rallye-táblái" és a találkozómatricákkal betelt oldalüvegek mellett díjak, kisautók és emléktárgyak igyekeznek bemutatni a szenvedélyes Minizés szépségeit.

A kiállításra a klub tagjai egy több helyen megnyitott, a belső működést láthatóvá tevő bemutató Mini-motort készítettek és állítottak ki. Az indítógombot megnyomva mindenki megcsodálhatja a belső égésű motor lassított működését, a sebességváltó és a differenciálmű fogaskerekeit, a gyújtás kiosztását, a himbák és a szelepek mozgását.

A kiállítás március 22-ig volt látogatható.

Ez a kiállításunk már bezárt!

2014. december 10 - 2015. március 1

A kripton izzó feltalálója, a golyóstoll megalkotója, az első magyar számítógép építője, és még számos tudós, feltaláló – közös bennük, hogy sokat tettek Magyarország iparáért, tudományos felemelkedéséért, ám származásuk, vagy vallásuk miatt végül munkaszolgálatra küldték őket a keleti front poklába, a gettóban, a Duna partján, vagy éppen koncentrációs táborokban pusztultak el.

Olyan emberek, akik a magyar tudományos és gazdasági életben sikereket értek el, alkotásaik, találmányaik a mai napig meghatározzák a magyar ipart és tudományt.

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum tárlata azok előtt a zsidó honfitársaink előtt tiszteleg, akiket származásuk miatt megkülönböztetés és meghurcoltatás ért, s akik mégis kiváló alkotásokkal járultak hozzá Magyarország műszaki kultúrájához.

A kiállításban e feltalálók, alkotók tárgyait, kísérleti eszközeit, hozzájuk kapcsolódó dokumentumokat láthatnak a látogatók, így az első magyar számítógép, a nagy magyar gyógyszergyárak, a Richter és a Chinoin termékei, a Weiss gyár egy motorkerékpárja, a golyóstoll, és sok más olyan tárgy, amelynek alkotója érintett volt a borzalmakban.

Digitálisan olvasható Kozma László azon „pepitafedeles füzet”-e, amelyben a mauthauseni és günskircheni lágerekben – azért hogy szellemi és testi épségét megőrizze – telefonközpont terveket vázolt fel.

A tárlat emlékeztet arra is, hogy a kutatások szerint az iparban dolgozó 140 000 zsidónak a 95%-a kisiparos volt, illetve munkás és tanonc. Az ő munkájuk is hozzájárult Magyarország sikereihez, s a nácizmus őket is kitaszítottá tette.

Jelen kiállítás főhajtás a magyar iparban dolgozó minden polgártársunk előtt, akiknek ártatlanul kellett szenvedniük a népirtás poklában.

A Sorsok és találmányok című kiállítás az alábbi kutatók, feltalálók életét mutatja be:

• Arany Dániel matematikus
• Aschner Lipót, a Tungsram gyár felfuttatója és vezérigazgatója
• Bíró László József, a golyóstoll megalkotója
• Bródy Imre, a kripton töltésű izzólámpa feltalálója
• Goldberger Leó textilgyáros
• Heller László, a mai napig használt Heller-Forgó hűtőtorony egyik névadója
• Hiller József, a magyar alumíniumipar úttörője
• Kozma László, az első magyar számítógép megépítője
• Richter Gedeon, a Richter gyógyszergyár megalapítója
• Selényi Pál, a 20. század talán legjelentősebb magyar kísérleti fizikusa
• Szily Pál orvos-kutató, a kolorimetriás pH-mérés kidolgozója
• Wolf Emil, a Chinoin alapítója
• a Weiss család tagjai

A kiállítás 2015. március 1-ig volt látható.

Innen letölthető a Sorsok és Találmányok tanulmánykötet (PDF)

EZ A KIÁLLÍTÁSUNK MÁR BEZÁRT

50 éve, 1964. november 21-én adták át az Erzsébet hidat. Utolsóként a háborúban értelmetlenül elpusztított hidak közül.

Az új híd azonban már más szerkezetű volt, mint az előd. Az 1903-ban megnyílt Erzsébet híd a világ legnagyobb szabadnyílású lánchídjaként kecses vonalaival a világ legszebb hídjai közé tartozott.

Az új híd könnyedebb szerkezetű kábelhíd, amely vonalaiban idézte meg elődjét.

A kiállítás röviden áttekinti az 1903-ban forgalomba helyezett Erzsébet-lánchíd történetét, pusztulását. Foglalkozik a roncsok kiemelésével, majd a híd újjáépítésének kérdéskörével. Közben bemutatja az ideiglenes Petőfi, „Böske” ponton-hidat.

A tablók és a dokumentumok felidézik azt a vitát, amely a régi híd visszaépítése, vagy új híd építése körül zajlott, az új híd tervezési folyamatát, és magát az építést, egészen a roncsok bontásától a híd 1964-es átadásáig.

A történet azonban tovább megy, hisz a látogatók megismerhetik a hídon azóta végzett jelentősebb javítási, felújítási, karbantartási munkákat is.

A tárlaton látható a híd M 1:200-as méretarányú modellje, az elemi kábel egy mintadarabja (amelyből a 40 centiméter széles főkábelek állnak) és az 1973-ban elbontott régi aszfaltburkolat egy töredékét.

A kiállítást számos eredeti dokumentum és fénykép teszi teljessé.

A kiállítás 2014. december 31-ig látható a Közlekedési Múzeumban.

Ez a kiállításunk már bezárt!

„Újdonságok a múzeumban”

-válogatás a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek friss anyagából-

Az elmúlt években számos érdekes tárgy került be a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteményébe. Van közöttük olyan motorkerékpár, amely magán viseli a Góbi-sivatag porát, mert a motorral megjárták a Közlekedési Múzeum-Peking (Pekingi olimpia) –Közlekedési Múzeum távot, Leica fényképezőgépnek maszkírozott orosz kamera, olyan 60 éves játékvasút, amellyel soha nem játszottak, vagy különleges, egyedi építésű számítógépek. Az „Újdonságok a múzeumban” című kiállításunkban e tárgyakból mutatunk be közel 60-at, olyanokat, amelyek érdekesek, izgalmasak, de a közeljövőben más kiállításunkban nem lesznek láthatók.

2014. szeptember 12 - 2014. november 16.