|
There are no translations available.
Budapest, 2015.
január 21.
Eredeti állapotában
építik újjá a Közlekedési Múzeumot
Újjászületnek a
Városliget meglévő intézményei a Liget Budapest Projekt keretében
A Városliget átfogó
fejlesztését és megújítását szolgáló Liget Budapest Projekt keretében nem csak új
múzeumi épületek valósulnak meg a parkban, hanem a meglévő intézmények felújítása,
helyreállítása is megtörténik. A Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának rekonstrukciója
mellett még idén elkezdődik a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum épületének eredeti
kiviteli tervei alapján történő helyreállítása is, így a millenniumi ünnepségek idején
létrejött impozáns épület ismét a második világháborús rombolás előtti állapotban várja
majd a látogatókat.
Még az idén tavasszal megkezdődik a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum felújítása,
így az 2015. április 15-én bezár. A felújítást követően az intézmény nem csupán
eredeti pompáját nyeri vissza, hanem a múzeumi funkciók, a kiállító- és a
közönségforgalmi terek is megújulnak, valamint az épület területe térszint alatti
kiállítóterekkel is növekedni fog. Az évtized végére így megjelenésében egy teljes
műemléki rekonstrukción átesett, belül pedig egy modern, 21. századi múzeum nyitja majd
meg kaput a megújult Városligetben. A beruházás tervezett költsége 7 milliárd
forint.
A Pfaff Ferenc által tervezett, romantikus-eklektikus stílusban
épült templomszerű épület eredetileg két részből állt: a Hermina úttal
párhuzamosan elhelyezett járműcsarnokból és a
kupolacsarnokból. A kupola átmérője 25 méter, külső magassága 67 méter, belső
magassága pedig 34 méter volt, míg a járműcsarnok belső mérete 90 méter hosszú és 20 méter
fesztávolságú, részben üvegtetős épület volt. A múzeum díszes, mintás színes üvegeit Róth Miksa
készítette. A Magyar Királyi Közlekedési Múzeum az 1896-os Ezredéves
Országos kiállításra épült Közlekedésügyi Csarnok épületében 1899-ben nyitotta meg kapuit
az európai kontinens egyik első műszaki-közlekedési múzeumaként.
A Városligetet ért 1944. júliusi és szeptemberi bombatámadás
következtében az épület jelentősen megsérült, a tető
közel 35 százaléka leomlott. A háború után csak arra volt erő és pénz, hogy a romokat
eltakarítsák. A veszélyelhárítást célzó bontások (1947) után megkezdett tervezési és
építési tevékenységek több fázisban zajlottak le. 1954-ben majdnem végzetes
döntést hozott a Fővárosi Tanács VB Városrendezési Osztálya, amikor az alapozási,
szigetelési, szerkezeti hibák és a háború során elszenvedett sérülések nagysága miatt
elhatározták az épület teljes lebontását. A munkálatok meg is kezdődtek, ám még mielőtt az
épületet teljesen elbontották volna, egy újabb döntés született arról, hogy ha szerényebb
formában is, de helyreállítják a múzeumot. A
múzeum jelenlegi, „végleges” állapotát csak az 1964 -1965. évi újjáépítések során érte
el - erősen megcsonkított formában. A kor ízlésének megfelelő átépítés során
véglegesen elbontották a teljes emeleti részt, beleértve a kupolát is. Lebontásra ítélték
emellett a kupolacsarnokot körülölelő saroktornyokat és földszinti tereket is ezzel egyidejűleg kiszélesítették a ma
ismert szélességben a Hermina utat. A megmaradt tereken 1966. április 2-án nyílt meg az új
Közlekedési Múzeum. Az épület azonban szűknek
bizonyult: bővítésére 1979-1985. között került sor. Mivel toldaléképítésre a hegyesszögű,
keskeny ingatlanon nyílt csak lehetőség, így a bővítés meglehetősen szerényre
sikeredett.
A történeti épület
rekonstrukciója során a helyszíni adottságok figyelembevételével folyik a tervezési munka,
a funkció és fejlesztési lehetőségek összhangjának megteremtése.
Krámli
Mihály
főigazgató
Magyar Műszaki és
Közlekedési Múzeum
Baán
László
miniszteri biztos
Liget Budapest
Projekt
További információ:
| Horn Márton |
Lévay Zoltán |
Kommunikációs
Vezető Városliget
Zrt.
|
Sajtófőnök
Szépművészeti Múzeum |
| marton.horn@
|
zoltan.levay@
|
|