Az MMKM Elektrotechnikai Múzeuma kiállításain a magyarországi villamosenergia-ipar történetét mutatja be kiemelkedő, világviszonylatban is jelentős gyártmányok tükrében.

Tárlatainkon keresztül megismerhetjük hazánk úttörő szerepét a vasútvillamosítás, a világítástechnika, a transzformátorgyártás terén, különleges és formatervezett eszközöket láthatunk mindennapjaink villamos háztartási és világítástechnikai eszközeiből.

A látogatóbarát szemlélet tükrében eredeti tárgyakat, illetve műtárgymásolatokat működőképes állapotukban mutatunk be: áramot fejleszthetünk kézi hajtású dinamóval, influenciagéppel látványos kísérleteket végezhetünk, sőt apró zenegépet is tudunk vele hajtani. Meglepő kísérlet "Kolumbusz villamos tojása": az áram bekapcsolása után a tojás hossztengelye körül a csúcsára támaszkodva pörög. Érdekesség Jedlik Ányos feszültségsokszorozó kondenzátortelepének, a "villamfeszítőnek" hiteles másolata, mellyel látványos nagyfeszültségű szikrakisüléseket hozunk létre. A villanyvilágítás térhódításának kezdeteit idézik működő ívlámpáink. Igazi különlegesség az eredeti Kandó-féle, közel 12 tonnás fázisváltó és a 18 tonnás főmotor.

Electrum magica

Az Electro Magica címet viselő interaktív tárlat egy kalandos időutazás az elektromosság hőskorába, az elektrotechnika kialakulásának kezdeteit, fejlődését, kiemelkedő állomásait mutatja be közérthető módon. Az elektrosztatika, elektrodinamika tudományának megszületése körüli kísérleteket működtethető eszközökkel, interaktív módon idézi fel.
A kapcsolódó történeteken keresztül megtudhatjuk, hogy a felvilágosodás korának főúri szalonjaiban végzett látványos, misztikusnak tűnő kísérletektől milyen út vezetett az emberiséget kiszolgáló villamosság gyakorlati alkalmazásáig. Látványos fényjelenségek kíséretében katódsugárcsöveket működtethetünk, megcsodálhatjuk egy 19. századi, közel 100.000 V-os feszültség előállítására szolgáló szikrainduktor kisülését. Működés közben tekinthető meg Bláthy Ottó Titusz 110 éves eredeti fogyasztásmérője, de a hírközlés történetének ismertetésén keresztül kipróbálható egy másik magyar találmány, a Telefonhírmondó is. A kiállításhoz színvonalas kiállításvezető füzet is tartozik, mely hasznos kiegészítője lehet az általános és középiskolai tananyagnak. A kiadvány a múzeumban megvásárolható. A Magyarországon egyedülálló interaktív kiállítás gyerekeknek, felnőtteknek, családoknak egyaránt feledhetetlen élményt nyújt

A Déri-teremben levő tárlat a villamos háztartási készülékeket, szerelési és installációs anyagokat, valamint a villamos gyógyászati eszközöket mutatja be.

Szinte lehetetlen elképzelni mindennapjainkat villamos energiával működő háztartási készülékek nélkül. Ma már természetes, hogy minden háztartásban megtalálhatók a különböző konyhai kisgépek, robotok, villamos tűzhelyek, mosó- és mosogatógépek, porszívók, hűtők, különféle barkács készülékek.

A 19-20. század fordulóján jelentek meg az első villamos működtetésű háztartási berendezések. Használatuk nagyban megkönnyítette a háziasszonyok munkáját. Rövidebb idő alatt és kevesebb fáradsággal lehetett elvégezni a házi munkát. Gyors elterjedésük egybeesik a villamos energia termelésének és elosztásának, valamint a biztonságos üzem feltételeinek megteremtésével.

Mindennapi életünk elválaszthatatlan eszközei tekinthetők meg a tárlaton. Nemcsak szakembereknek szól ez a kiállítás, hanem a laikus látogatók körében is népszerű. Mindenki felfedezhet valami kedves emléket a régmúltból, mint a nagymama faszenes vasalóját, régi főzőedényeket, kenyérpirítókat, porszívókat, mosógépeket. Ma már sokkal biztonságosabb, külső kivitelükben szinte teljesen megváltozott, formatervezett változataikat használjuk. A kiállításon el-el nosztalgiázhatunk ezeknek a szép, régi tárgyaknak a látványán melyek közül néhány működőképes állapotában is megtekinthető.

Az elektrotechnika műszerei

Minden elektrotechnikai tevékenység alapja a villamos mennyiségek, a feszültség, az áram, a teljesítmény mérése. Szükség van mérésekre a tudományos kutatásban és a mindennapi életben egyaránt. A tudományos munkához nagyon pontos, precíziós laboratóriumi műszereket használnak, a villanyszereléshez elegendő a szerényebb pontosság, viszont robusztus, a külső hatásoknak jobban ellenálló kivitel szükséges.

A Jedlik-teremben tartott rendhagyó fizikaórák programjaiban is sok mérés szerepel, így nem véletlen, hogy a műszerek kiállítása itt kapott helyet. A kiállított tárgyak muzeális darabok, közülük több 100 évnél is régebbi, de alapelvük megegyezik a kísérleteknél használt fiatalabb műszerekével. Gondos kivitelük, a gyártáshoz használt nemes anyagok, mint a mahagóni fa, vagy a sárgaréz esztétikai élményt is nyújtanak, felelevenítve a műszergyártás kézműipari hagyományait.

A galvanométerek a leggyengébb áramok kimutatására alkalmasak és felhasználták ellenállás méréséhez is. A műszerek két nagy csoportba oszlanak: egyenáramú és váltakozóáramú készülékekre. Különösen fontosak a váltakozóáramú műszerek, mert Magyarország a 19. század végén a váltakozóáram úttörője volt. A volt, amper és wattmérők mellett láthatók itt frekvencia és teljesítménytényező mérőműszerek is.

A legrégebbi darabok külföldi eredetűek, de a 20. század elején Magyarországon is megkezdődött a műszergyártás, így a kiállításon a hazai termékek legszebb darabjai is megtekinthetők.

Az élő elektrotechnika

Az elektromosság törvényeinek gyakorlatban való alkalmazása alig 200 éves. Ez érthető, hiszen míg a technika más területein a gyakorlat általában megelőzte az elméletet, addig az elektrotechnikában az elektromosság gyakorlati hasznosítása csak törvényszerűségeinek megismerése után vált lehetővé.

A 18. század közepén végzett látványos kísérletek dörzselektromos gépekkel és leideni palackokkal az elektrosztatika minőségi vizsgálatai voltak. Coulomb elektrosztatikus erőhatás törvényei, Cavendish ellenállás és potenciál fogalmának bevezetése már a mennyiségi törvényszerűségek közé tartoztak. Gyakorlati áttörést a galvánelemek felfedezése hozott (Volta, 1800). A nagy áramerősséget adó áramforrással megkezdődött, az áram hatásának vizsgálata, elektrokémiai kísérletek végzése, majd később a villamosság gyakorlati felhasználása. Oersted 1820-ban észlelte, hogy a villamos áram kitéríti a közelében levő iránytűt. A villamos és mágneses jelenségek kölcsönhatásának felfedezése lehetővé tette az elektrodinamika kifejlődését. Amperenek a mozgó villamos töltésekre vonatkozó erőtörvénye, majd 1831-ben Faraday felfedezése, az elektromágneses indukció, döntő jelentőségű volt.

Az elektromosságtan, mint a fizika egyik ága, rövid idő alatt tette és teszi napjainkban is a legnagyobb haladást. Gyakorlati alkalmazásai túlzás nélkül mondhatjuk, átalakították társadalmunk életét. Azt, hogy az elektrotechnika történetét végigkövethessük, egyes szakaszait megértsük, először olyan kísérletekkel kell kezdeni, amelyek akár tudománynak, akár technikának még alig nevezhetők, de belőlük terebélyesedett ki a mai elektrotechnika.

A kiállítás olyan fizikai kísérleti eszközök, taneszközök gyűjteménye, melyekkel könnyen megérthetők a fizikai alapjelenségek. A demonstrációs eszközök működtetésével a látogatók könnyen elsajátíthatják az elektrosztatika, elektrodinamika, elektrokémia törvényszerűségeit. Jedlik Ányos szinte összes elektrotechnikai vonatkozású találmánya megtalálható itt.

Az elektrotechnika aranykora

A 19. század végén az iparban és a mindennapi életben is alapvető, mondhatjuk forradalmi változást hozott a villamosenergia rohamosan terjedő alkalmazása. A gőzgépeket felváltották a villanymotorok, a petróleum- és gázlámpákat az izzólámpák. A gazdaság húzóágazata, mai szóval a csúcstechnológia az erősáramú villamosipar lett.

Mechwart András a Ganz-gyár vezérigazgatója, 1878-ban megalapította a gyár villamos osztályát, amely néhány éven belül a világ vezető elektrotechnikai vállalatai közé emelkedett. Kezdetben egyenáramú dinamókat és ívlámpákat gyártottak, majd mérnökeinek figyelme az akkor még teljesen ismeretlen, gyakorlati célokra alkalmatlannak tartott váltakozóáram felé fordult. Magyarország ezzel a helyes döntések, a jól megválasztott innovációs stratégiájával került az élvonalba.

A korszakot a Mechwart-teremben levő kiállítás mutatja be. Itt láthatók az első dinamók és motorok, az a villanymotor is, amely környezetkímélő módon hajtotta a Millenniumi Kiállítás kis hajóját a városligeti tavon, az első transzformátorok egyike, az első Bláthy-féle fogyasztásmérő, a mai "villanyórák" őse. A kiállítás áttekintést ad arról az időszakról, amelyet joggal nevezhetünk az elektrotechnika aranykorának.

A 19. század 30-as éveire jellemző volt az ipari forradalommal, a gépesítéssel járó gazdasági fellendülés, amely szükségessé tett a közlekedés nagymérvű fejlesztését. Ez vonatkozott az úthálózatok kiépítésére, a folyók szabályozására és hajózhatóvá tételére, valamint a vasútépítésre is.
A gőzüzemű vasúti vontatás Magyarországon 1846-ban indult meg a Pest-Vác vonal átadásával, amely 77 évvel később a villamos üzemű nagyvasúti vontatás bölcsőjévé vált. 1923. október 31-én a Budapest Nyugati Pályaudvar - Alag közötti szakaszon történt az első fázisváltós próbamozdony üzembe helyezése.
Budapest elsők között járt a városi közúti vasutak villamosításában. A fővárosban 1896-ban épült meg az európai kontinens első villamos üzemű földalatti vasútja.
Az első nagyfeszültségű nagyvasúti villamos vontatási rendszert Kandó Kálmán alkotta meg. Az ő munkásságának köszönhetően a magyar ipar a háromfázisú nagyvasúti vontatással beírta nevét az elektrotechnika történetébe.
Ez a kiállítás a hazai vasútvillamosítás fejlődését mutatja be, emléket állítva a kiváló gépészmérnöknek, konstruktőrnek Kandó Kálmánnak, aki elméleti tudásával nemcsak a hazai, de külföldi szakkörökben is nagy elismerésre tett szert.

Neonparádé

A neonreklámok története a 19. század közepéig nyúlik vissza, ekkor fedezték fel, hogy a különféle gázokkal töltött üvegcsövekben a villamos áram pompás fényjelenségeket hoz létre. A fény színe a gáztól függ, a leglátványosabb a neon piros fénye, ezért a köznyelvben minden fénycsövet neon-csőnek szoktak nevezni.
A színes csövek világításra nem alkalmasak, annál inkább látványos fényreklámok készítésére. A csövet az üvegtechnikusok tetszőleges formára tudják alakítani, nem csak világító betűk, hanem vonalas rajzok is készíthetők belőle. Sok neon reklám művészi értékű alkotás és egyúttal kortörténeti emlék is.
Budapestnek már az 1930-as években neon reklámok adtak világvárosi esti hangulatot, majd a háború utáni sötét évek után ismét fogalommá vált a "Neonfényes Budapest".
A múzeum udvarán ennek a korszaknak megmentett neonjait tekinthetik meg a látogatók restaurált, újból működőképes állapotukban. Itt van az egykori "Patyolat" ruhatisztaságot sugalló fehér hattyúja, a "Csemege" kosara, az antikváriumnak szimbóluma, a pislogó szemű bagoly, vagy a Károly körúti cukrászda "Mignon" felirata, melynek láttán jólesne egy kis cukrászsütemény. Esti rendezvényeken ezek a régi neonfeliratok teszik hangulatossá a múzeum udvarát.

Transzformátor-kiállítás

A 19. század nyolcvanas éveiben több vezető elektrotechnikus foglalkozott a kor egyik talán legizgalmasabb technikai problémájával, a villamos energia nagyobb távolságokra való gazdaságos szállításával és szétosztásával. Többségük makacsul kitartott az egyenáram egyedüli lehetősége és használata mellett, azonban a Ganz-gyár teljesen új váltakozóáramú, transzformátoros energia-elosztórendszere (1885) elindította a egyenáram és a váltakozóáram közötti versenyt, mely a későbbiek folyamán a váltakozóáram javára dőlt el.
A Ganz-gyár három mérnökének, Zipernowsky Károlynak, Déri Miksának és Bláthy Ottó Titusznak a történelmi érdeme, hogy megoldották, a villamos energia nagyobb távolságra való gazdaságos szállítását és elosztását. Sajnos nem eléggé él a köztudatban, hogy az ő rendszerük az, amely az egész világon elterjedt és a mai napig használatos.
A kiállítás részletesen ismerteti a transzformátor feltalálásának körülményeit, technikai megoldásainak fejlődését, valamint bemutatja az őstranszformátorok hiteles másolatait az egyfázisú transzformátortól a háromfázisú transzformátorig.
Láthatjuk, hogy a Ganz gyár transzformátorai a világon hova jutottak el az idők folyamán, hogyan növekedett a transzformátorok teljesítménye és feszültsége, s a három magyar mérnök gondolata hogyan teljesedett ki napjainkra.

Világítástechnika

Az emberré váláshoz és az emberiség fejlődéséhez a fény nélkülözhetetlen volt. Emberi kultúránk bölcsőjénél már az ókori világképekben is meghatározó fontossággal jelent meg a sötétség és a világosság elmélete: a kezdeti sötétség az üresség, a semmi szemlélete, míg a világosság a lét, az érthetőség és a célszerűség kifejezője volt.
A kiállításon a villamos világítás fejlődéstörténete látható különleges és érdekes világítási eszközökkel kiegészítve. Petróleumlámpa, gázlámpa, bányászlámpa, olajlámpa, gyertya, gyantás fáklya képviselik a villamosság alkalmazása előtti tárgyakat.
A villanyvilágítás kezdeteit szemléltetik a kézi és automatikus szabályozású ívlámpák. A lakásvilágítás eszközein keresztül a dizájn fejlődéstörténetébe is betekintést kapunk. Megismerhetjük a fürdőszobákban használt Siemens, Engel és Linder gyártmányú világítótesteket. Az 1920-as évek irodai, üzleti és műhely világításában alkalmazott megoldások a bizonyítékai annak, hogy a világítástechnikusok mennyire törekedtek az emberi szem védelmére, káprázatmentességére.
A villamosság térhódítása a közvilágításban az 1920-a években kezdődött, amit egy oszlopkaros, zománcozott ernyős lámpatest és öntöttvas kandeláber szemléltet. A közvilágítás további válfajaival is megismerkedhetünk, a díszvilágítással, a reklám- és kirakatvilágítással.
A kiállítás anyagát emelik a szép, gyakran művészi kivitelű porcelán és sárgaréz kapcsolók és foglalatok. A szénszálas, volfrámszálas, speciális célú izzólámpák, kriptonlámpák, nagynyomású higanylámpák képet igyekeznek adni a fényforrások 20. századi fejlődéstörténetéről.