Ugrás a tartalomra

Fény és Panoráma - a budaörsi repülőtér metamorfózisai

Az első magyar közforgalmú repülőtér történetét mutatja be közös kiállításunk a FUGA Budapesti Építészeti Központtal.

Helyszín: FUGA Budapesti Építészeti Központ (Petőfi Sándor utca 5.)
IDEJE: 2018.10.17 – 11.12.

A Mátyásföldi repülőteret felváltó, első modern közforgalmi repülőtér Budaörsön épült fel, Králik János és Bierbauer Virgil egyesített terveinek kidolgozásával, nagyhangárját Czakó László és Méhes György tervezte. Az építkezés 1937-ben fejeződött be. Mindkét létesítmény építészeti bravúrnak számított a maga korában, a körépület az utasforgalom szervezésének racionalizálásával és a modern építészeti stílus alkalmazásával teremtett újat a repülőterek addig ismert építészetében, míg a nagyhangár egyedülálló méretével az 1930-as évek Európájában a legnagyobb feszítőműves szerkezetű hangárépületét hozta létre.

A forgalmi épület kétségtelenül legkülönlegesebb belsőépítészeti dekorációs eleme az utasváró mellvédjén elhelyezett körkép (fotófríz, körpanoráma, fotómontázs, fotómurália). A 44 méteres kompozíció 1937-ben, az építkezés utolsó évében készült el Bierbauer és Marsovszkyné Ackermann Ada fényképész-fotográfusnő közös koncepciója alapján, és elsődleges funkciója, a repülés népszerűsítése mellett, az utazás hangulatát előkészítő környezet tudatos kialakítása volt. „A téma a mai embert nagyon is érdekli: aki repül, közel érzi magát e falkép tartalmi adottságaihoz, aki pedig még nem repül, azt felizgatja és kedvet ad neki e csodálatos élmény megismerésére.” – írta Bierbauer 1937-ben. A montázstechnikára épülő körkép tökéletesen illeszkedett a repülőtér funkciójához és a térhez, amellyel ma is szerves egységben áll. A művészeti irányzatok közül leginkább a futurizmus, az expresszionizmus és a szürrealizmus hatásai fedezhetők fel a mű alapkoncepciójában és megformálásában.

A repülőtér metamorfózisa, amely a kiállítás alcíme is, a rendezők szándéka szerint egyszerre kívánja kifejezni az épület és a körkép ismert és részben máig rejtve maradt átalakulását. A metamorfózis az épület még fellelhető építészeti értékei és részletei bemutatását és egyfajta szembefordítását jelenti az eredeti állapotéval. A körkép esetében ez kétpólusú: egyrészt bemutatja annak két meghatározó fizikai állapotát – 1937-ben és ma -, másrészt betekintést enged a körkép ikonográfiai tartalmának a változásaiba is.
A kiállítás ezen felül három alapegység, a két világháború közötti modern építészet és fotográfia, illetve az épület mai állapotát bemutató kortárs fotográfia metamorfózisának programja köré szervezi a tematikáját.

A kiállítás a régi és új képek mellett egy 1950-es években készült makettel és a körkép kicsinyített modern installációs látványelemével eleveníti fel az épület korszakait. Mindez, a repülőteret a közelmúltban és közvetlenül a kiállítás előtt dokumentáló fényképészek felvételeivel együtt egyfajta figyelemfelhívás épített örökségünk megóvása érdekében.

 

A kiállítás rendezői: Cs. Plank Ibolya fotótörténész, Csengel Péter jogász, műemléki kutató
Közreműködő intézmény: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum

Kiállító fényképészek: Ágh András, Bencze-Kovács György, Fejér Zoltán, Gálos László Norbert, Gyukics Péter, Hack Róbert, Hajdú József, Lugosi Lugo László, Pálinkó Gábor, Tóth József, Vékás Magdolna