A Közlekedési Múzeum műtárgyai
Alsó vezetékes villamos áramszedő
Budapesten a villamos közlekedés megindulásakor csak az útburkolat alatti áram vételezési lehetőséget engedélyezték, azaz a villamos vonalak felett nem volt felsővezeték. A rendelkezés indoka az volt, hogy így nem csúfítja el a várost a rengeteg vezeték. Az áram egy útpálya alatti sínen, és egy ide lelógó áramszedőn keresztül jutott el a villamost hajtó motorokig. Mivel e rendszer jellemzően Budapesten terjedt el, a szakirodalom budapesti rendszernek nevezi. Azonban a megoldás elég sérülékeny volt, hiszen a kosz, a hó, illetve a sár könnyen eltömíthette ezeket az útba vágott járatokat, és a villamos vonalak elterjedésével párhuzamosan 1924-re fokozatosan áttértek a ma is használt felső vezetékes rendszerre.
100 éve és ma 8’57” (Youtube)
.
.
A múzeum honlapja
A Közlekedési Múzeum műtárgyai
Alsó vezetékes villamos áramszedő
Budapesten a villamos közlekedés megindulásakor csak az útburkolat alatti áram vételezési lehetőséget engedélyezték, azaz a villamos vonalak felett nem volt felsővezeték. A rendelkezés indoka az volt, hogy így nem csúfítja el a várost a rengeteg vezeték. Az áram egy útpálya alatti sínen, és egy ide lelógó áramszedőn keresztül jutott el a villamost hajtó motorokig. Mivel e rendszer jellemzően Budapesten terjedt el, a szakirodalom budapesti rendszernek nevezi. Azonban a megoldás elég sérülékeny volt, hiszen a kosz, a hó, illetve a sár könnyen eltömíthette ezeket az útba vágott járatokat, és a villamos vonalak elterjedésével párhuzamosan 1924-re fokozatosan áttértek a ma is használt felső vezetékes rendszerre.
100 éve és ma 8’57” (Youtube)
A múzeum honlapja