A Múzeum honlapja
A Tordai Aranyos patak fahídja 1808-1815 között épült. Erdélyben a 18-19 század fordulóján több nagy nyílású fahidat építettek, így az Aranyos patak felett is. A fedett fa ívhíd nyílása 47,8. méter volt. A hidat Követsi János építette. Az építő - ahogy az összes korabeli erdélyi fahídnál a szerkezet statikai viselkedését nem ismerte, az építésnél csupán gyakorlati tapasztalatokra tudott támaszkodni, A 20. század elején az elöregedett fahidakat – így ezt is – sorra lebontották. A modell az Aranyos híd lebontása előtt készült, ezért igen érdekes, hogy a modell több lényeges ponton eltér az eredetitől.
Orbán Balázs: TORDA VÁROS ÉS KÖRNYÉKE (részlet) XLV. Az Aranyos hidja, Keresztesmező, vasuti indóház, faraktár, városliget. Az utasnak, a ki alulról a Keresztesmezőn át Tordához közeledik, az első, a mi szemébe ötlik, a mi őt mintegy udvariasan fogadja: a barátságos kinézésű Aranyos hidja, a hol mézeskalácscsal, süteményekkel, erősitő itallal, izletes gyümölcscsel kedveskedik a hid mindkét végén árúpadkát állitott piros-pozsgás tordai menyecske, mintha a termékenység, jólét és egészség bőség-szarúját kivánná feltárni a fáradt utas előtt. Az Aranyos hidjának meg van a maga történelme. Torda régi kiváltságleveleiben sok helyütt találunk vonatkozást a tordai hidra, melynek épitésére, kiigazitására nemesek, sóvágók s más rendbeli polgárok is köteleztetnek. (...) Ez a mostani tordai hid e század első felében épittetett Kövecsi János tordai naturalista épitőmester által,(...) az egész alkotmányt egy faív tartja fenn, mely az itt meglehetős széles Aranyos egyik partjától a másikra átívesülve, minden középoszlop vagy láb nélkül függő állapotban tartja fenn az egész nehézkes hidszerkezetet és pedig hogy jól fentartja, azt leginkább tanusitja azon körülmény, hogy 90 éves fennállása óta e hidon még soha semmi romlás nem történt, vagy csak a legcsekélyebb mértékben sem hajlott vagy ingott meg, különben a hid egész hosszában fedél alá van véve s mindkét partján csinos kőhidfőkkel (melyekben a vámosok laknak) van ellátva, a mi az egésznek csinos és tetszetős küllemet ad. Nemrég ideje, hogy a nagyobbszerű vasuti s más hidak hiányában a tordai hidat még az emberek nagyon megbámulták s a tordaiak mint páratlan unicumra nagyon büszkék voltak. Erre mintegy fölhivta a baloldali hidfőnél levő kőbe vésett e felirat: »Im e hid Erdélynek remek alkotmánya, nagy költséggel, de nagyobb gonddal s legnagyobb közhaszonra Isten segedelme által, római szentbirodalombeli gróf széki Teleki Domokos Nms Torda vármegyei főispány közbenjárásával, a felséges k. fő kormányszék kegyes jováhagyásával, Miklos László, Csehi Boldizsár és Osztroviczi József N. Torda város fő hadnagyainak munkás felvigyázataik alatt, városi közpénzzel, a hiv lakosok segédmunkájukkal, sok jótevő megyebeliekkel és meg nem volt nemes adományokból Kövecsi Jánosnak hazafi fő épitő mesternek ritka elmemunkájával hét esztendőkig folyt verejtékek után állittatott fel 1804-ben, óhajtott végett ért Osztroviczi József fő hadnagyi kormánya alatt 1815-ben. Csudáld itt utazó a természet bajnokját a mesterséget, ezt a vizgyőző remek alkotmányt, melyen maga a folyó is herculesi erő alatt mormolva bámul.«
Tordai Aranyos híd modellje
A múzeum honlapja
A Múzeum honlapja
A Tordai Aranyos patak fahídja 1808-1815 között épült. Erdélyben a 18-19 század fordulóján több nagy nyílású fahidat építettek, így az Aranyos patak felett is. A fedett fa ívhíd nyílása 47,8. méter volt. A hidat Követsi János építette. Az építő - ahogy az összes korabeli erdélyi fahídnál a szerkezet statikai viselkedését nem ismerte, az építésnél csupán gyakorlati tapasztalatokra tudott támaszkodni, A 20. század elején az elöregedett fahidakat – így ezt is – sorra lebontották. A modell az Aranyos híd lebontása előtt készült, ezért igen érdekes, hogy a modell több lényeges ponton eltér az eredetitől.
Orbán Balázs: TORDA VÁROS ÉS KÖRNYÉKE (részlet) XLV. Az Aranyos hidja, Keresztesmező, vasuti indóház, faraktár, városliget. Az utasnak, a ki alulról a Keresztesmezőn át Tordához közeledik, az első, a mi szemébe ötlik, a mi őt mintegy udvariasan fogadja: a barátságos kinézésű Aranyos hidja, a hol mézeskalácscsal, süteményekkel, erősitő itallal, izletes gyümölcscsel kedveskedik a hid mindkét végén árúpadkát állitott piros-pozsgás tordai menyecske, mintha a termékenység, jólét és egészség bőség-szarúját kivánná feltárni a fáradt utas előtt. Az Aranyos hidjának meg van a maga történelme. Torda régi kiváltságleveleiben sok helyütt találunk vonatkozást a tordai hidra, melynek épitésére, kiigazitására nemesek, sóvágók s más rendbeli polgárok is köteleztetnek. (...) Ez a mostani tordai hid e század első felében épittetett Kövecsi János tordai naturalista épitőmester által,(...) az egész alkotmányt egy faív tartja fenn, mely az itt meglehetős széles Aranyos egyik partjától a másikra átívesülve, minden középoszlop vagy láb nélkül függő állapotban tartja fenn az egész nehézkes hidszerkezetet és pedig hogy jól fentartja, azt leginkább tanusitja azon körülmény, hogy 90 éves fennállása óta e hidon még soha semmi romlás nem történt, vagy csak a legcsekélyebb mértékben sem hajlott vagy ingott meg, különben a hid egész hosszában fedél alá van véve s mindkét partján csinos kőhidfőkkel (melyekben a vámosok laknak) van ellátva, a mi az egésznek csinos és tetszetős küllemet ad. Nemrég ideje, hogy a nagyobbszerű vasuti s más hidak hiányában a tordai hidat még az emberek nagyon megbámulták s a tordaiak mint páratlan unicumra nagyon büszkék voltak. Erre mintegy fölhivta a baloldali hidfőnél levő kőbe vésett e felirat: »Im e hid Erdélynek remek alkotmánya, nagy költséggel, de nagyobb gonddal s legnagyobb közhaszonra Isten segedelme által, római szentbirodalombeli gróf széki Teleki Domokos Nms Torda vármegyei főispány közbenjárásával, a felséges k. fő kormányszék kegyes jováhagyásával, Miklos László, Csehi Boldizsár és Osztroviczi József N. Torda város fő hadnagyainak munkás felvigyázataik alatt, városi közpénzzel, a hiv lakosok segédmunkájukkal, sok jótevő megyebeliekkel és meg nem volt nemes adományokból Kövecsi Jánosnak hazafi fő épitő mesternek ritka elmemunkájával hét esztendőkig folyt verejtékek után állittatott fel 1804-ben, óhajtott végett ért Osztroviczi József fő hadnagyi kormánya alatt 1815-ben. Csudáld itt utazó a természet bajnokját a mesterséget, ezt a vizgyőző remek alkotmányt, melyen maga a folyó is herculesi erő alatt mormolva bámul.«
Tordai Aranyos híd modellje
A Közlekedési Múzeum műtárgyai
A múzeum honlapja