A Magyar Királyi Posta 1903-ban pályázatot írt ki 2m3- es csomagszállító gépkocsira. E kiírásra készült el 1905-ben ez a kisteherautó, amelynek karosszériája Glatfelder Jakab gyárában készült. A kiváló konstrukciót bizonyítja, hogy a járművet a posta 1906-tól 25 éven keresztül használta. A 16 lóerős négyütemű motor négyhengeres, hengerűrtartalma 2543 cm3, és csak a hátsó kerekek voltak fékezhetőek, oda Csonka János dobféket tervezett. A motorokba kezdetben automatikus vezérlésű, un. hörgőszelepeket építettek, 1908-tól már a szívószelepek is vezéreltek voltak. A motor „erejét” bőrkúpos tengely-kapcsoló továbbította a sebesség- váltóhoz. Az autó maximális sebessége 40 km/h volt. A kisteherautót 1997-ben restaurálták, és bár nem az üzemképessé tétel volt a cél, a szakemberek szerint az autót még ma is be lehetne indítani.
Csonka postai áruszállító (1905)
A motor: négyütemű 4-hengeres 2543 cm3-es 16 LE-s (11.8 kW) Max. sebessége: 40 km/h
A múzeum honlapja
A Közlekedési Múzeum műtárgyai
A Magyar Királyi Posta 1903-ban pályázatot írt ki 2m3-es csomagszállító gépkocsira. E kiírásra készült el 1905-ben ez a kisteherautó, amelynek karosszériája Glatfelder Jakab gyárában készült. A kiváló konstrukciót bizonyítja, hogy a járművet a posta 1906-tól 25 éven keresztül használta. A 16 lóerős négyütemű motor négyhengeres, hengerűrtartalma 2543 cm3, és csak a hátsó kerekek voltak fékezhetőek, oda Csonka János dobféket tervezett. A motorokba kezdetben automatikus vezérlésű, un. hörgőszelepeket építettek, 1908-tól már a szívószelepek is vezéreltek voltak. A motor „erejét” bőrkúpos tengely-kapcsoló továbbította a sebesség-váltóhoz. Az autó maximális sebessége 40 km/h volt. A kisteherautót 1997-ben restaurálták, és bár nem az üzemképessé tétel volt a cél, a szakemberek szerint az autót még ma is be lehetne indítani.
A Közlekedési Múzeum műtárgyai
Csonka postai áruszállító (1905)
A motor: négyütemű 4-hengeres 2543 cm3-es 16 LE-s (11.8 kW) Max. sebessége: 40 km/h
A múzeum honlapja