Ipari Forradalom? Irányított iparfejlesztés 1946–1956
A második világháború hatalmas pusztítása után - ami a nemzeti vagyon 40%-át tette ki - a magyar gazdaság fejlődését a központi irányítás, majd a tervutasításos pártállami rendszer határozta meg. Előbb az újjáépítés és a lakosság ellátásának biztosítása, majd a kommunista hatalomátvétel utáni államosítás és tervgazdaság szabályozta, hogy mit és mennyit termel az ország. A mennyiség fontosabb volt a minőségnél, a nehézipar és a fegyverkezés igényei pedig a lakossági fogyasztásnál. Ebben a környezetben is születtek meghatározó magyar ipari fejlesztések, amelyek közül van ami sikeres lett, másokat a gazdaság irányítói nem engedtek kiteljesedni.
Impresszum A kiállítást összeállította: Czippán István, Domonkos Csaba. Közreműködött: Bikics Péter, Fekete Zsolt, Kovács Ottó, Miszlay Zsolt, Rudó Szílvia, Ziegler Gábor. Grafika: Kiss Barnabás. Kommunikáció: Tímár Irén, Kivitelezés: MMKM Műszaki Osztály. A szövegeket írták: Domonkos Csaba, Fekete Zsolt (Magyar Optikai Művek 1945–1956), Kovács Ottó (Duflex fényképezőgép, Forte, Optifort fényképezőgép, Dici, Pontos, Úttörő fényképezőgép), Benei Bernadett (E 400-as eszterga, Katona-féle keringődugattyús motor, Heller–Forgó-féle légkondenzációs hűtőberendezés makettje, Dongó motor, Weiss Manfréd Acél- és Fémművek, Csonka János Gépgyár), Tinku Balázs (Gheorghiu Dej Hajógyár, Magyar tulajdonba kerül az Óbudai Hajógyár), Kiss László (kávégépek).
A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárának időszaki kiállítása 2016. november 23. – 2017. január 31.
A Műszaki Tanulmánytár elérhetősége, nyitva tartása ide kattintva érhető el.
Ipari Forradalom? Irányított iparfejlesztés 1946–1956
A második világháború hatalmas pusztítása után - ami a nemzeti vagyon 40%-át tette ki - a magyar gazdaság fejlődését a központi irányítás, majd a tervutasításos pártállami rendszer határozta meg. Előbb az újjáépítés és a lakosság ellátásának biztosítása, majd a kommunista hatalomátvétel utáni államosítás és tervgazdaság szabályozta, hogy mit és mennyit termel az ország. A mennyiség fontosabb volt a minőségnél, a nehézipar és a fegyverkezés igényei pedig a lakossági fogyasztásnál. Ebben a környezetben is születtek meghatározó magyar ipari fejlesztések, amelyek közül van ami sikeres lett, másokat a gazdaság irányítói nem engedtek kiteljesedni.
Impresszum A kiállítást összeállította: Czippán István, Domonkos Csaba. Közreműködött: Bikics Péter, Fekete Zsolt, Kovács Ottó, Miszlay Zsolt, Rudó Szílvia, Ziegler Gábor. Grafika: Kiss Barnabás. Kommunikáció: Tímár Irén, Kivitelezés: MMKM Műszaki Osztály. A szövegeket írták: Domonkos Csaba, Fekete Zsolt (Magyar Optikai Művek 1945–1956), Kovács Ottó (Duflex fényképezőgép, Forte, Optifort fényképezőgép, Dici, Pontos, Úttörő fényképezőgép), Benei Bernadett (E 400-as eszterga, Katona-féle keringődugattyús motor, Heller–Forgó-féle légkondenzációs hűtőberendezés makettje, Dongó motor, Weiss Manfréd Acél- és Fémművek, Csonka János Gépgyár), Tinku Balázs (Gheorghiu Dej Hajógyár, Magyar tulajdonba kerül az Óbudai Hajógyár), Kiss László (kávégépek).
A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárának időszaki kiállítása 2016. november 23. – 2017. január 31.
A Műszaki Tanulmánytár elérhetősége, nyitva tartása ide kattintva érhető el.
1946: Újjáépítés
1945 és 1947 között az ipari kapacitások jelentős részét a háborús károk helyreállítása kötötte le. A magyar ipari termelés 1947 végére elérte a háború előtti szintet, de – ellentétben Nyugat-Európával – a helyreállítás nem járt együtt modernizációval. A Szovjetuniónak és a környező államoknak fizetendő jóvátétel 1949-ig jelentős ipari forrásokat kötött le. A békeszerződések szerint összesen 300 millió dollár összegű jóvátétel terhelte Magyarországot, ennek kétharmada a Szovjetuniónak járt. Ez azonban az áremelkedések és az árfolyamváltozások miatt a négyszeresére emelkedett, ami teljesíthetetlen volt. Az 1945-ös elszámolási kulcs szerint Budapest 131 millió dollár jóvátételt teljesített.
Gazdasági Főtanács A Magyar Kommunista Párt javaslatára 1945. november 24-én létrehozott gazdaság- és iparirányító csúcsszerv. Rendeletkiadási jogkörrel rendelkezett, gyakorlatilag a kommunista párt politikai és gazdasági céljai szerint irányította a magyar gazdasági életet. A GT vezetője elvben a miniszterelnök volt, a gyakorlati irányítás azonban a Titkárság és annak vezetője, Vas Zoltán főtitkár kezében volt, aki, mint MKP tag, Gerő Ernő irányítása alá tartozott, így az érdemi döntéseket Gerő és a pártközpont hozta meg. 1949 júliusától a GT szerepét az Országos Tervhivatal és a Népgazdasági Tanács vette át.
Magyar Optikai Művek 1945–1956 A szovjet hadsereg 1945. február 7-én érte el a MOM-ot. A gyár óvóhelyein mintegy 200 fő tartózkodott, akik február 15-én kezdték meg a romeltakarítási munkálatokat. A MOM-ot mint hadiüzemet teljesen le akarták szerelni, és a gépek túlnyomó része a Hoffher és Schrantz gyár kispesti telepére került. A leszerelés ellen szóló érv az volt, hogy a gyár termékei nélkülözhetetlenek az újjáépítésben, de a jóvátételi szállításokban is fontos szerephez jutna a vállalat. A rendelkezésre álló források szerint 1946. október elsején a gyár dolgozóinak létszáma összesen 738 fő volt, melyből 310 szakmunkás, 206 betanított munkás, 16 segédmunkás, 86 ipari tanuló, 100 tisztviselő és 20 nem ipari munkát végző munkavállaló volt. A gyáregységet 1950 és 1951 között egy-egy óvodával és kultúrházzal bővítették. A kultúrház színházteremmel, klubhelyiséggel és 20 000 kötetes könyvtárral is rendelkezett. A dolgozók számára munkáslakásokat is építettek a környéken (pl. a Németvölgyi úton). Az ötvenes évek toborzó akcióinak eredményeként a MOM számos dolgozója a főváros környéki településekről járt be dolgozni az ún. munkásvonatokkal. A MOM létszámának gyors bővítésében az is közrejátszott, hogy mind több nő vállalt gyári munkát, részben szakmunkásként, részben a gépi megmunkálás és a finommechanikai szerelés betanított munkásaként, de irodai alkalmazottként is mind többen helyezkedtek el.
1945 November 24. Megalakul a Gazdasági Főtanács. 1946 Február 1. Magyarország államformája köztársaság, a köztársasági elnök Tildy Zoltán. Február 27. Lakosságcsere egyezmény Csehszlovákiával. Június 26. A szénbányák államosítása. Július 27. Az egész országban bevezetik az élelmiszer jegyrendszert. Augusztus 1. Bevezetik a forintot. Augusztus 6. Magyarország visszakapja a Németországba hurcolt aranykészletét. December 1. A nehézipari üzemek államosítása.
A 2. világháború után Józsi bácsi felmegy Pestre egy kicsit körülnézni. Megszólít egy rendőrt: - Bocsánat biztos úr, meg tudná mondani, hogyan jutok el a Ferenc József hídhoz? - Mit képzel maga öreg, az most már Szabadság híd! Kotródjék innen, vagy beviszem! Szegény paraszt gyorsan továbbindul, tépelődik magában, majd megszólít egy másik rendőrt: - Biztos úr, kérem alássan, mondja meg nekem, merre van az Andrássy út? - Mit gondol öreg, hol van maga, az már Lenin út! Pusztuljon innen, vagy beviszem! Bácsika elsomfordál, leül a Duna partjára és mélabúsan kémleli a vizet. Egy arra kóricáló rendőr megkérdezi: - Mit csinál itt maga bácsi? - Á, hagyd fiam, csak nézegetem a Volgát..
A Pente 600-as autó
A képre kattintva galéria nyílik!
(filmhiradokonline.hu)
1946: Újjáépítés
1945 és 1947 között az ipari kapacitások jelentős részét a háborús károk helyreállítása kötötte le. A magyar ipari termelés 1947 végére elérte a háború előtti szintet, de – ellentétben Nyugat-Európával – a helyreállítás nem járt együtt modernizációval. A Szovjetuniónak és a környező államoknak fizetendő jóvátétel 1949-ig jelentős ipari forrásokat kötött le. A békeszerződések szerint összesen 300 millió dollár összegű jóvátétel terhelte Magyarországot, ennek kétharmada a Szovjetuniónak járt. Ez azonban az áremelkedések és az árfolyamváltozások miatt a négyszeresére emelkedett, ami teljesíthetetlen volt. Az 1945-ös elszámolási kulcs szerint Budapest 131 millió dollár jóvátételt teljesített.
Gazdasági Főtanács A Magyar Kommunista Párt javaslatára 1945. november 24-én létrehozott gazdaság- és iparirányító csúcsszerv. Rendeletkiadási jogkörrel rendelkezett, gyakorlatilag a kommunista párt politikai és gazdasági céljai szerint irányította a magyar gazdasági életet. A GT vezetője elvben a miniszterelnök volt, a gyakorlati irányítás azonban a Titkárság és annak vezetője, Vas Zoltán főtitkár kezében volt, aki, mint MKP tag, Gerő Ernő irányítása alá tartozott, így az érdemi döntéseket Gerő és a pártközpont hozta meg. 1949 júliusától a GT szerepét az Országos Tervhivatal és a Népgazdasági Tanács vette át.
Magyar Optikai Művek 1945–1956 A szovjet hadsereg 1945. február 7-én érte el a MOM-ot. A gyár óvóhelyein mintegy 200 fő tartózkodott, akik február 15-én kezdték meg a romeltakarítási munkálatokat. A MOM-ot mint hadiüzemet teljesen le akarták szerelni, és a gépek túlnyomó része a Hoffher és Schrantz gyár kispesti telepére került. A leszerelés ellen szóló érv az volt, hogy a gyár termékei nélkülözhetetlenek az újjáépítésben, de a jóvátételi szállításokban is fontos szerephez jutna a vállalat. A rendelkezésre álló források szerint 1946. október elsején a gyár dolgozóinak létszáma összesen 738 fő volt, melyből 310 szakmunkás, 206 betanított munkás, 16 segédmunkás, 86 ipari tanuló, 100 tisztviselő és 20 nem ipari munkát végző munkavállaló volt. A gyáregységet 1950 és 1951 között egy-egy óvodával és kultúrházzal bővítették. A kultúrház színházteremmel, klubhelyiséggel és 20 000 kötetes könyvtárral is rendelkezett. A dolgozók számára munkáslakásokat is építettek a környéken (pl. a Németvölgyi úton). Az ötvenes évek toborzó akcióinak eredményeként a MOM számos dolgozója a főváros környéki településekről járt be dolgozni az ún. munkásvonatokkal. A MOM létszámának gyors bővítésében az is közrejátszott, hogy mind több nő vállalt gyári munkát, részben szakmunkásként, részben a gépi megmunkálás és a finommechanikai szerelés betanított munkásaként, de irodai alkalmazottként is mind többen helyezkedtek el.
1945 November 24. Megalakul a Gazdasági Főtanács. 1946 Február 1. Magyarország államformája köztársaság, a köztársasági elnök Tildy Zoltán. Február 27. Lakosságcsere egyezmény Csehszlovákiával. Június 26. A szénbányák államosítása. Július 27. Az egész országban bevezetik az élelmiszer jegyrendszert. Augusztus 1. Bevezetik a forintot. Augusztus 6. Magyarország visszakapja a Németországba hurcolt aranykészletét. December 1. A nehézipari üzemek államosítása.
A világháború után Józsi bácsi felmegy Pestre egy kicsit körülnézni. Megszólít egy rendőrt: - Bocsánat biztos úr, meg tudná mondani, hogyan jutok el a Ferenc József hídhoz? - Mit képzel maga öreg, az most már Szabadság híd! Kotródjék innen, vagy beviszem! Szegény paraszt gyorsan továbbindul, tépelődik magában, majd megszólít egy másik rendőrt: - Biztos úr, kérem alássan, mondja meg nekem, merre van az Andrássy út? - Mit gondol öreg, hol van maga, az már Lenin út! Pusztuljon innen, vagy beviszem! Bácsika elsomfordál, leül a Duna partjára és mélabúsan kémleli a vizet. Egy arra kóricáló rendőr megkérdezi: - Mit csinál itt maga bácsi? - Á, hagyd fiam, csak nézegetem a Volgát..
A Pente 600-as autó
A képre kattintva galéria nyílik!
(filmhiradokonline.hu)
1947: Tervgazdaság
A tervgazdaságban a gazdaság által termelt javak mennyiségét, azok eloszlását nem a piac, azaz a felhasználók igénye határozza meg, hanem a központilag, az állam által meghatározott tervek. A tervgazdasághoz szükséges, hogy a termelő üzemek állami irányítás alatt álljanak. 1947-től 1950- ig hároméves, később ötéves tervekkel szabályozták a gazdaságot.
Marshall-terv  A második világháború utáni európai újjáépítést szolgáló amerikai terv, amely a programban résztvevő országok gazdaságfejlesztését támogatta. Az USA 1953-ig összesen 12 milliárd dollárt osztott szét a résztvevők között. Magyarországnak az első tervezet szerint 422 millió dollárt utaltak volna. A szovjet befolyás alatt álló országok azonban elutasították a programhoz való csatlakozást.
Két párttag beszélget A szavazásról beszélget egy kisgazdapárti és egy kommunista párttag. Kisgazda: - Tudod, van olyan párttagunk, aki halálos ágyából 41,4 fokos lázzal felkelt, és elment szavazni. Leszavazott, utána hazament, lefeküdt és meghalt. Kommunista párttag: - Az semmi. Az egyik párttagunk a szavazás előtt hónapokkal meghalt. Ennek ellenére elment szavazni, leszavazott, onnan továbbment egy másik szavazóhelyiségbe, ott is leszavazott, aztán egy harmadikba, egy negyedikbe, és talán még most is szavazna, ha a szavazás nem fejeződik be.
1947 Június 5. Marshall tábornok, az USA külügyminisztere meghirdeti a Marshall-tervet. Július 1. Elfogadják a 3 éves tervről szóló törvényt. Július 10. Magyarország elutasítja a Marshall segélyprogramot. Augusztus 31. Előrehozott választások. “Kékcédulás választás”, az MKP a szavazatok manipulálásával jelentősen torzította az eredményt.   Szeptember 29.  A bankok államosítása.
Katona-féle forgódugattyús motor
A képre kattintva galéria nyílik!
(filmhiradokonline.hu)
1947: Tervgazdaság
A tervgazdaságban a gazdaság által termelt javak mennyiségét, azok eloszlását nem a piac, azaz a felhasználók igénye határozza meg, hanem a központilag, az állam által meghatározott tervek. A tervgazdasághoz szükséges, hogy a termelő üzemek állami irányítás alatt álljanak. 1947-től 1950- ig hároméves, később ötéves tervekkel szabályozták a gazdaságot.
Marshall-terv  A második világháború utáni európai újjáépítést szolgáló amerikai terv, amely a programban résztvevő országok gazdaságfejlesztését támogatta. Az USA 1953-ig összesen 12 milliárd dollárt osztott szét a résztvevők között. Magyarországnak az első tervezet szerint 422 millió dollárt utaltak volna. A szovjet befolyás alatt álló országok azonban elutasították a programhoz való csatlakozást.
Két párttag beszélget A szavazásról beszélget egy kisgazdapárti és egy kommunista párttag. Kisgazda: - Tudod, van olyan párttagunk, aki halálos ágyából 41,4 fokos lázzal felkelt, és elment szavazni. Leszavazott, utána hazament, lefeküdt és meghalt. Kommunista párttag: - Az semmi. Az egyik párttagunk a szavazás előtt hónapokkal meghalt. Ennek ellenére elment szavazni, leszavazott, onnan továbbment egy másik szavazóhelyiségbe, ott is leszavazott, aztán egy harmadikba, egy negyedikbe, és talán még most is szavazna, ha a szavazás nem fejeződik be.
1947 Június 5. Marshall tábornok, az USA külügyminisztere meghirdeti a Marshall-tervet. Július 1. Elfogadják a 3 éves tervről szóló törvényt. Július 10. Magyarország elutasítja a Marshall segélyprogramot. Augusztus 31. Előrehozott választások. “Kékcédulás választás”, az MKP a szavazatok manipulálásával jelentősen torzította az eredményt.   Szeptember 29.  A bankok államosítása.
Katona-féle forgódugattyús motor
A képre kattintva galéria nyílik!
(filmhiradokonline.hu)
1948: Államosítás
A szovjet típusú gazdaságpolitikával a magántulajdon nem volt összeegyeztethető. Magyarországon már 1946-ban állami kezelésbe kerültek a szénbányák, a nagybankok, a villamos művek és a távvezetékek. 1948-tól az összes, 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemet, a bauxit- és alumíniumipart államosították,  1949-ben kerültek sorra a több mint 10 dolgozót foglalkoztató üzemek és a külföldi tulajdonú vállalatok.
Forte Az amerikai Kodak brit leányvállalata 1913-ban kezdte meg Vácon egy fotókémiai gyár építését. A termelés megindulására az első világháború miatt csak 1922-ben került sor. Az üzemben tizenhét féle fotópapírt gyártottak egészen a második világháború idejéig. A gyárat 1947-ben a Kodak eladta a Magyar Általános Hitelbanknak, majd 1948 elején államosították és a cég nevét Forte Fotokémiai Ipar Vállalatra változtatták. Az 1950-es években a Forte-ben jelentős fejlesztések történtek. 1951-ben felépült a filmüzem, a gyártási programba bekerült a filmek és fotólemezek gyártása, emelkedett a fotópapírtermelés.
Rendelet az államosítás kiterjesztéséről
Óragyártás
Minek örülnének az emberek? Rákosi és Gerő autóval mennek a Duna-parton, és a kocsiban beszélgetnek a parasztokról és a munkásokról. Azt mondja Rákosi: - Te Ernő, valami olyat kellene csinálni, aminek örülnének az emberek, és jó is lenne a népnek. Megszólal erre a sofőr: - Elvtársak, hajtsak a Dunába...?
1948 Január 16.  A nehézipari vállalatok irányítására megalakul a Nehézipari Központ. Február 6. A bauxit- és alumíniumipar államosítása. Április 29.  A 100 főnél több alkalmazottat foglalkoztató hazai üzemek államosítása. Augusztus 3. A lemondott Tildy Zoltán helyett Szakasics Árpád lett a köztársasági elnök. Szeptember 6.  Péter Gábor rendőr altábornagy vezetésével megalakul az Államvédelmi Hatóság, a rettegett ÁVH.
Duflex fényképezőgép
A képre kattintva galéria nyílik!
Csonka János Gépgyár A Csonka János Gépgyár Rt.-t 1948-ban államosították, a létesítmény először Állami Csonka János Gépgyára Rt., majd 1950-től Kismotor és Gépgyár néven folytatta gyártási tevékenységét. A korszak termékei közül került ki a Műszaki Tanulmánytár Mobileumában kiállított Kováts- féle seprűs elrendezésű csónakmotor (1949) és a Csonka-féle boxermotor (1949–1950) is.
(filmhiradokonline.hu)
(filmhiradokonline.hu)
1948: Államosítás
A szovjet típusú gazdaságpolitikával a magántulajdon nem volt összeegyeztethető. Magyarországon már 1946-ban állami kezelésbe kerültek a szénbányák, a nagybankok, a villamos művek és a távvezetékek. 1948-tól az összes, 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemet, a bauxit- és alumíniumipart államosították,  1949-ben kerültek sorra a több mint 10 dolgozót foglalkoztató üzemek és a külföldi tulajdonú vállalatok.
Forte Az amerikai Kodak brit leányvállalata 1913-ban kezdte meg Vácon egy fotókémiai gyár építését. A termelés megindulására az első világháború miatt csak 1922-ben került sor. Az üzemben tizenhét féle fotópapírt gyártottak egészen a második világháború idejéig. A gyárat 1947-ben a Kodak eladta a Magyar Általános Hitelbanknak, majd 1948 elején államosították és a cég nevét Forte Fotokémiai Ipar Vállalatra változtatták. Az 1950-es években a Forte- ben jelentős fejlesztések történtek. 1951-ben felépült a filmüzem, a gyártási programba bekerült a filmek és fotólemezek gyártása, emelkedett a fotópapírtermelés.
Rendelet az államosítás kiterjesztéséről
Óragyártás
Minek örülnének az emberek? Rákosi és Gerő autóval mennek a Duna-parton, és a kocsiban beszélgetnek a parasztokról és a munkásokról. Azt mondja Rákosi: - Te Ernő, valami olyat kellene csinálni, aminek örülnének az emberek, és jó is lenne a népnek. Megszólal erre a sofőr: - Elvtársak, hajtsak a Dunába...?
1948 Január 16.  A nehézipari vállalatok irányítására megalakul a Nehézipari Központ. Február 6. A bauxit- és alumíniumipar államosítása. Április 29.  A 100 főnél több alkalmazottat foglalkoztató hazai üzemek államosítása. Augusztus 3. A lemondott Tildy Zoltán helyett Szakasics Árpád lett a köztársasági elnök. Szeptember 6.  Péter Gábor rendőr altábornagy vezetésével megalakul az Államvédelmi Hatóság, a rettegett ÁVH.
Duflex fényképezőgép
A képre kattintva galéria nyílik!
Csonka János Gépgyár A Csonka János Gépgyár Rt.-t 1948-ban államosították, a létesítmény először Állami Csonka János Gépgyára Rt., majd 1950-től Kismotor és Gépgyár néven folytatta gyártási tevékenységét. A korszak termékei közül került ki a Műszaki Tanulmánytár Mobileumában kiállított Kováts-féle seprűs elrendezésű csónakmotor (1949) és a Csonka-féle boxermotor (1949–1950) is.
(filmhiradokonline.hu)
(filmhiradokonline.hu)
1949: KGST
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa a szocialista államok gazdasági együttműködését volt hivatva segíteni. Létrehozásában szerepet játszott a Marshall- segély elutasítása. A KGST tagjai elvileg egyhangúan hoztak döntéseket, a feladatokat megosztották a tagok között. A cél a gazdasági fejlesztés és az önellátás volt, de ez egyben a Szovjetuniótol és az egymástól való függést is erősítette. Ki nem mondott cél volt a hadiipari termelés növelése.
Fényképezőgép-gyártás A magyar fényképezőgép-gyártás fénykora az 1940-es évek végétől kezdődő évtized. A modellkínálat a nagy gyártókhoz képest szerény, legnagyobb tömegben box/doboz gépeket, kisebb számban kisfilmes gépeket gyártottak. A dobozgépek főként kortörténeti érdekességek, de a kisfilmes gépek között a kor technikai színvonalát elérő, sőt azt meghaladó kamerákat is találunk.
Hárman - egy cellában Hárman ülnek egy sötét cellában és kérdezik egymást, miért vannak itt. - Én azért vagyok itt, mert szidtam Rajk Lászlót. - Én is azért vagyok itt, mert szidtam Rajk Lászlót. - És te ki vagy? - Én vagyok Rajk László!
1949 Január 25. Megalakul a KGST. Május 15. A választáson 96,27%-al a Népfront jelöltjei nyernek. Augusztus 18. Új - szovjet típusú -  alkotmány, az á llamforma Népköztársaság. November 20. Átadják az újjáépített Lánchidat. November 22. Kémkedés és szabotázs vádjával letartóztatják a Standard Villamossági Rt. vezetőit. December 21. Sztálin 70. születésnapján elindul a 70-es troli. December 28. A 10 főnél több alkalmazottal dolgozó, valamint a külföldi tőkés tulajdonban lévő üzemek államosítása.
MOM ébresztőóra
1949. évi XX. törvény A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA (részlet)
1. § Magyarország: népköztársaság. 2. § (1) A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama. (2) A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A város és falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat.
3. § A Magyar Népköztársaság állama védi a magyar dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocialista építésre. A Magyar Népköztársaságban megvalósul a munkásság és a dolgozó parasztság szoros szövetsége a munkásosztály vezetésével. 4. § (1) A Magyar Népköztársaságban a termelési eszközök zöme társadalmi tulajdonként az állam, a közületek vagy szövetkezetek tulajdonában van. Termelési eszközök magántulajdonban is lehetnek. (...) 5. §  A Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami népgazdasági terv határozza meg.
A képre kattintva galéria nyílik!
Standard per A külföldi vállalatoknál az államosítás során minden eszközt bevetettek. Előfordult, hogy koholt eljárásokkal, perekkel szerezték meg - jóvátétel fizetése nélkül - a külföldi tulajdonrészt. A Standard Villamossági Rt. - a BHG jogelődje - esetében például kémkedéssel vádolták meg a vezetőket. A magyar igazgatót, Geiger Imrét és Radó Zoltán minisztériumi főosztályvezetőt halálra ítélték és kivégezték. Az amerikai Robert Vogelert, a tulajdonosok képviselőjét "kémkedésért" 15 évre ítélték, de 17 hónap után elengedték.
(filmhiradokonline.hu)
1949: KGST
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa a szocialista államok gazdasági együttműködését volt hivatva segíteni. Létrehozásában szerepet játszott a Marshall- segély elutasítása. A KGST tagjai elvileg egyhangúan hoztak döntéseket, a feladatokat megosztották a tagok között. A cél a gazdasági fejlesztés és az önellátás volt, de ez egyben a Szovjetuniótol és az egymástól való függést is erősítette. Ki nem mondott cél volt a hadiipari termelés növelése.
Fényképezőgép-gyártás A magyar fényképezőgép-gyártás fénykora az 1940-es évek végétől kezdődő évtized. A modellkínálat a nagy gyártókhoz képest szerény, legnagyobb tömegben box/doboz gépeket, kisebb számban kisfilmes gépeket gyártottak. A dobozgépek főként kortörténeti érdekességek, de a kisfilmes gépek között a kor technikai színvonalát elérő, sőt azt meghaladó kamerákat is találunk.
Hárman - egy cellában Hárman ülnek egy sötét cellában és kérdezik egymást, miért vannak itt. - Én azért vagyok itt, mert szidtam Rajk Lászlót. - Én is azért vagyok itt, mert szidtam Rajk Lászlót. - És te ki vagy? - Én vagyok Rajk László!
1949 Január 25. Megalakul a KGST. Május 15. A választáson 96,27%-al a Népfront jelöltjei nyernek. Augusztus 18. Új - szovjet típusú -  alkotmány, az á llamforma Népköztársaság. November 20. Átadják az újjáépített Lánchidat. November 22. Kémkedés és szabotázs vádjával letartóztatják a Standard Villamossági Rt. vezetőit. December 21. Sztálin 70. születésnapján elindul a 70-es troli. December 28. A 10 főnél több alkalmazottal dolgozó, valamint a külföldi tőkés tulajdonban lévő üzemek államosítása.
MOM ébresztőóra
1949. évi XX. törvény A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA (részlet)
1. § Magyarország: népköztársaság. 2. § (1) A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama. (2) A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A város és falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat.
3. § A Magyar Népköztársaság állama védi a magyar dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocialista építésre. A Magyar Népköztársaságban megvalósul a munkásság és a dolgozó parasztság szoros szövetsége a munkásosztály vezetésével. 4. § (1) A Magyar Népköztársaságban a termelési eszközök zöme társadalmi tulajdonként az állam, a közületek vagy szövetkezetek tulajdonában van. Termelési eszközök magántulajdonban is lehetnek. (...) 5. §  A Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami népgazdasági terv határozza meg.
A képre kattintva galéria nyílik!
Standard per A külföldi vállalatoknál az államosítás során minden eszközt bevetettek. Előfordult, hogy koholt eljárásokkal, perekkel szerezték meg - jóvátétel fizetése nélkül - a külföldi tulajdonrészt. A Standard Villamossági Rt. - a BHG jogelődje - esetében például kémkedéssel vádolták meg a vezetőket. A magyar igazgatót, Geiger Imrét és Radó Zoltán minisztériumi főosztályvezetőt halálra ítélték és kivégezték. Az amerikai Robert Vogelert, a tulajdonosok képviselőjét "kémkedésért" 15 évre ítélték, de 17 hónap után elengedték.
(filmhiradokonline.hu)
1950: Erőltetett iparosítás
1950-től a gazdaságpolitika fő célja az erőltetett ipari fejlesztés volt, akár a mezőgazdasági fejlesztések, akár az életszínvonal rovására, sőt ismét be kellett vezetni egyes élelmiszereknél a jegyrendszert. Abból indultak ki, hogy a gyors ipari fejlesztés később az életszínvonal emelkedésével jár majd. Magyarországon kohók, új ipari üzemek épültek, jelentősen felduzzadt az ipari munkásság, de a képzetlen munkaerő, és a mennyiségi szemlélet miatt a termelékenység és a minőség alacsony szinten maradt. A fejlesztések olyan iparágakat futtattak fel, amelyhez Magyarországon a szükséges nyersanyagok nem álltak rendelkezésre.
Sztahanovista mozgalom A korszakban az új munkásideál a tervet sokszorosan felülmúló sztahanovista munkás lett (az elnevezés Alekszej Grigorjevics Sztahanov bányász nevéből származik). A sztahanovista mozgalomban élenjárókról méltató cikkek jelentek meg, sőt a legkiemelkedőb eredményt elérők Kossuth-díjat is kaphattak. Arról a híradások nem szóltak, hogy hányan dolgoztak a sztahanovista keze alá, ahogy a rohamtempóban elvégzett munka minősége sem volt megfelelő. 
Weiss Manfréd Acél- és Fémművek A második világháború idején megsemmisült gépek pótlása nagy nehézségeket okozott, ráadásul a gyárnak háborús jóvátételre is gépeket kellett termelnie, valamint ezen felül a megszálló szovjet hadsereget is el kellett látnia járműalkatrészekkel. Az üzemet 1946 végén, vagy ahogyan más forrásokban szerepel, 1948-ban államosították, nevét WM Acél- és Fémművek Nemzeti Vállalatra változtatták. 1950-ben az üzem a Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek nevet kapta, majd 1956-ban Csepel Vas- és Fémművek néven folytatta tevékenységét. A gyár termékei az ötvenes évek elején az erőltetett iparosítás következtében zömében szerszámgépek voltak.
Közmunka után műtét Debrecenben a nagy közmunkák idején az orvosi egyetem tanárait és diákjait is kivezényelték közmunkára. A műtétje előtt álló illetékes elvtárs megkérdezte a munkán az orvostól: - Doktor úr, felnőtt emberek vagyunk. Mondja meg őszintén, mire számíthatok a holnapi műtéten? - Uram, legyen erős, nem sok jóval biztathatom. Nézze meg a kezeimet, reggeltől téglát pakolok...
1950 Január 2. Megindul az első ötéves terv. Március 24. A Weiss Manfréd Művek Rákosi Mátyás nevét veszi fel. Április 25. Szakasics Árpádot, az Elnöki Tanács elnökét letartóztatják. Szeptember 28. Megindul a Békekölcsönök jegyzése.
(youtube.com)
MÁV V55
A képre kattintva galéria nyílik!
(filmhiradokonline.hu)
Sztálinváros építése
1950: Erőltetett iparosítás
1950-től a gazdaságpolitika fő célja az erőltetett ipari fejlesztés volt, akár a mezőgazdasági fejlesztések, akár az életszínvonal rovására, sőt ismét be kellett vezetni egyes élelmiszereknél a jegyrendszert. Abból indultak ki, hogy a gyors ipari fejlesztés később az életszínvonal emelkedésével jár majd. Magyarországon kohók, új ipari üzemek épültek, jelentősen felduzzadt az ipari munkásság, de a képzetlen munkaerő, és a mennyiségi szemlélet miatt a termelékenység és a minőség alacsony szinten maradt. A fejlesztések olyan iparágakat futtattak fel, amelyhez Magyarországon a szükséges nyersanyagok nem álltak rendelkezésre.
Sztahanovista mozgalom A korszakban az új munkásideál a tervet sokszorosan felülmúló sztahanovista munkás lett (az elnevezés Alekszej Grigorjevics Sztahanov bányász nevéből származik). A sztahanovista mozgalomban élenjárókról méltató cikkek jelentek meg, sőt a legkiemelkedőb eredményt elérők Kossuth-díjat is kaphattak. Arról a híradások nem szóltak, hogy hányan dolgoztak a sztahanovista keze alá, ahogy a rohamtempóban elvégzett munka minősége sem volt megfelelő. 
Weiss Manfréd Acél- és Fémművek A második világháború idején megsemmisült gépek pótlása nagy nehézségeket okozott, ráadásul a gyárnak háborús jóvátételre is gépeket kellett termelnie, valamint ezen felül a megszálló szovjet hadsereget is el kellett látnia járműalkatrészekkel. Az üzemet 1946 végén, vagy ahogyan más forrásokban szerepel, 1948-ban államosították, nevét WM Acél- és Fémművek Nemzeti Vállalatra változtatták. 1950-ben az üzem a Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek nevet kapta, majd 1956-ban Csepel Vas- és Fémművek néven folytatta tevékenységét. A gyár termékei az ötvenes évek elején az erőltetett iparosítás következtében zömében szerszámgépek voltak.
Közmunka után műtét Debrecenben a nagy közmunkák idején az orvosi egyetem tanárait és diákjait is kivezényelték közmunkára. A műtétje előtt álló illetékes elvtárs megkérdezte a munkán az orvostól: - Doktor úr, felnőtt emberek vagyunk. Mondja meg őszintén, mire számíthatok a holnapi műtéten? - Uram, legyen erős, nem sok jóval biztathatom. Nézze meg a kezeimet, reggeltől téglát pakolok...
1950 Január 2. Megindul az első ötéves terv. Március 24. A Weiss Manfréd Művek Rákosi Mátyás nevét veszi fel. Április 25. Szakasics Árpádot, az Elnöki Tanács elnökét letartóztatják. Szeptember 28. Megindul a Békekölcsönök jegyzése.
(youtube.com)
MÁV V55
A képre kattintva galéria nyílik!
(filmhiradokonline.hu)
Sztálinváros építése
1951: Jegyrendszer
Órák Az ötvenes évek elején egy kisváros órásboltja előtt hosszú sor kígyózik. Az arra haladó öregasszony megkérdi a hátul állók egyikét, mire várnak. - órákat hoztak a Szovjetunióból. A néni izgatottan felkiált: - Engedjenek előre! én ezer közül is megismerem a miénket!
1951 Január 2. Bevezetik a cukor és a liszt jegyre való értékesítését. Április 15. Bevezetik a kenyérjegyet. Június 17. Megindul a “volt kizsákmányolók” kitelepítése Budapestről. November 7. Felavatják a Sztálinvárosi Vasmű első három üzemét. December 2. Megszűnik - a húsjegy kivételével - az élelmiszer jegyrendszer. December 11. Megkezdi működését az inotai November 7. erőmű.
Az 1950-es évek végétől ugyan a bérek folyamatosan növekedtek, de annak vásárlóereje, a reálbérek és az életszínvonal nem emelkedett. Az 1951–1953 közötti években a Békekölcsön-jegyzések és az áremelések jelentősen, közel 20%-al csökkentették az életszínvonalat. A nagyratörő ötéves terv, a “vas és acél országa” beruházásai felemésztették a forrásokat, így 1951-ben ismét bevezették a jegyrendszert.
A magán autóforgalom megszűnése A Magyar Dolgozók Pártja 1950 végén döntött a magánkézben lévő 8483 autó többségének állami felvásárlásáról. Az 1951-ben életbe lépő rendelet szerint benzint csak utalvánnyal lehetett vásárolni. Az állami vezetők, a fővároson kívül lakó orvosok, állatorvosok, sztahanovisták, írók, művészek kaphattak benzint, korlátozott mennyiségben. Az év végén a kerékpárokat is regisztráltatni kellett.
Gheorghiu Dej Hajógyár A második világháború után a nagy Ganz gyárat több kisebb üzemre bontották, és így jött létre Angyalföldön a Ganz Hajógyár, amely kapacitása és helyzete miatt a nagy méretű hajók gyártására specializálódott. A gyár területén maradt hat Duna-tengerjáró hajó teljes hengerelt acélanyaga, melyekből azonnal megkezdték a jóvátételi gyártások teljesítését.  Hat áttervezett (Duna-)tengeri áruszállító motorhajó, 24 darab 1100 tonnás tengeri áruszállító motorhajó és több mint száz egyéb egység került a Szovjetunióba. Lengyel megrendelésre kezdték el építeni a Mazowsze tengeri személyszállító hajót, melynek felépítményei alumíniumból készültek, hogy tartani tudják a gyártási határidőt. A gyár 1951-től 1962-ig a Gheorghiu Dej Hajógyár nevet viselte.
FPa 13 asztali fúrógép
A képre kattintva galéria nyílik!
Lépcsőforduló Sztálinvárosban, az ablak sajnos rossz helyre került.
(filmhiradokonline.hu)
1951: Jegyrendszer
Órák Az ötvenes évek elején egy kisváros órásboltja előtt hosszú sor kígyózik. Az arra haladó öregasszony megkérdi a hátul állók egyikét, mire várnak. - órákat hoztak a Szovjetunióból. A néni izgatottan felkiált: - Engedjenek előre! én ezer közül is megismerem a miénket!
1951 Január 2. Bevezetik a cukor és a liszt jegyre való értékesítését. Április 15. Bevezetik a kenyérjegyet. Június 17. Megindul a “volt kizsákmányolók” kitelepítése Budapestről. November 7. Felavatják a Sztálinvárosi Vasmű első három üzemét. December 2. Megszűnik - a húsjegy kivételével - az élelmiszer jegyrendszer. December 11. Megkezdi működését az inotai November 7. erőmű.
Az 1950-es évek végétől ugyan a bérek folyamatosan növekedtek, de annak vásárlóereje, a reálbérek és az életszínvonal nem emelkedett. Az 1951–1953 közötti években a Békekölcsön-jegyzések és az áremelések jelentősen, közel 20%-al csökkentették az életszínvonalat. A nagyratörő ötéves terv, a “vas és acél országa” beruházásai felemésztették a forrásokat, így 1951-ben ismét bevezették a jegyrendszert.
A magán autóforgalom megszűnése A Magyar Dolgozók Pártja 1950 végén döntött a magánkézben lévő 8483 autó többségének állami felvásárlásáról. Az 1951-ben életbe lépő rendelet szerint benzint csak utalvánnyal lehetett vásárolni. Az állami vezetők, a fővároson kívül lakó orvosok, állatorvosok, sztahanovisták, írók, művészek kaphattak benzint, korlátozott mennyiségben. Az év végén a kerékpárokat is regisztráltatni kellett.
Gheorghiu Dej Hajógyár A második világháború után a nagy Ganz gyárat több kisebb üzemre bontották, és így jött létre Angyalföldön a Ganz Hajógyár, amely kapacitása és helyzete miatt a nagy méretű hajók gyártására specializálódott. A gyár területén maradt hat Duna-tengerjáró hajó teljes hengerelt acélanyaga, melyekből azonnal megkezdték a jóvátételi gyártások teljesítését.  Hat áttervezett (Duna-)tengeri áruszállító motorhajó, 24 darab 1100 tonnás tengeri áruszállító motorhajó és több mint száz egyéb egység került a Szovjetunióba. Lengyel megrendelésre kezdték el építeni a Mazowsze tengeri személyszállító hajót, melynek felépítményei alumíniumból készültek, hogy tartani tudják a gyártási határidőt. A gyár 1951-től 1962-ig a Gheorghiu Dej Hajógyár nevet viselte.
FPa 13 asztali fúrógép
A képre kattintva galéria nyílik!
Lépcsőforduló Sztálinvárosban, az ablak sajnos rossz helyre került.
(filmhiradokonline.hu)
1952: Személyi kultusz
Rákosi Mátyás - Sztálinhoz hasonlóan - félistenként imádatta magát. Ennek egyik velejárójaként sok mindent - üzemeket, tanulmányi versenyt, utcákat - róla neveztek el, így Magyarország egyik legjelentősebb ipari üzemét, az egykori Weiss Manfréd Műveket 1950 és 1956 között Rákosi Mátyás Műveknek hívták. Rákosi 1952-ben, hatalma csúcsán töltötte be a 60. életévét. A "nagy ünnepre" minden üzem, gyár külön ajándékkal készült.
KSH jelentés a felesleges termékekről (1953):  "A felesleges, vagy az adott szükségletek kielégítésére nem alkalmas termékek gyártása a vállalatra nézve nem jár hátrányos következményekkel: a tervteljesítés, munkabéralap, prémium, stb. szempontból általában ugyanolyan megítélés alá esik, mint a hasznos, szükséges termelő tevékenység."
Kitérő válasz - Elvtárs! Mit ajánl fel Rákosi elvtárs születésnapjára? - Mit? Nem vagyok én köteles...
1952 Február 17. Rendelet a házingatlanok és bérházak államosításáról. Február 18. Eltörlik a húsjegyet. Március 9. Rákosi Mátyás 60. születésnapja. Augusztus 20. A Hajdúsági Gyógyszergyárban megindul a magyarországi antibiotikum gyártás.
Gamma Művek A Koszorú utcai üzemet 1920-ban Dréger Károly elektromérnök, László Arthur gépészmérnök és Braun Zsigmond rokkant százados alapította szabadalmak értékesítésére, mechanikai és elektrotechnikai tömegcikkek gyártására. A hamarosan csődbe jutó üzemet 1921-ben Juhász István és Juhász Zoltán gépészmérnökök vették át. A cég, amely 1923-től Gamma Finommechanikai Gépek és Készülékek Gyára Rt. néven működött, a Fehérvári útra költözött. A fokozatosan nagyvállalattá váló gyárban kísérleti és tudományos készülékeket, berendezéseket, geodéziai műszereket, fogaskerekeket és haditechnikai műszereket gyártottak. Az 1939-től Gamma Finommechanikai és Optikai Művek Rt. néven működő üzem 1940-ben már a teljes magyar gyáripar exportjának mintegy 10 százalékát adta. A második világháborúban 80 százalékos kárt szenvedő céget 1948-ban állami tulajdonba vették, és nevét Gamma Finommechanikai és Optikai Művek NV-re változtatták. Az 1952-ben kezdődő profilrendezések során a finommechanika és optika helyett geofizikai és nukleáris műszerek, és telefonkészülékekben használt szűrőkristályok fejlesztésébe kezdtek. Az  ismét látványosan fejlődő vállalat a 70-es, 80-as években neves külföldi cégekkel is licencszerződéseket kötött. A rendszerváltást követően a Gamma csődhelyzetbe került, 1993-ban felszámolták. Ugyanakkor 30 százalékos amerikai részvétellel megalapították a Gamma Műszaki Kft.-t, később Rt-t, mely 1998-ban két leányvállalatot alapított: a Gamma Analcon Kft. folyamatszabályozási profillal működik, a Gamma Mechanikai Kft. pedig műszereket gyárt.
IKARUS 55
A képre kattintva galéria nyílik!
(youtube.com)
1952: Személyi kultusz
Rákosi Mátyás - Sztálinhoz hasonlóan - félistenként imádatta magát. Ennek egyik velejárójaként sok mindent - üzemeket, tanulmányi versenyt, utcákat - róla neveztek el, így Magyarország egyik legjelentősebb ipari üzemét, az egykori Weiss Manfréd Műveket 1950 és 1956 között Rákosi Mátyás Műveknek hívták. Rákosi 1952-ben, hatalma csúcsán töltötte be a 60. életévét. A "nagy ünnepre" minden üzem, gyár külön ajándékkal készült.
KSH jelentés a felesleges termékekről (1953):  "A felesleges, vagy az adott szükségletek kielégítésére nem alkalmas termékek gyártása a vállalatra nézve nem jár hátrányos következményekkel: a tervteljesítés, munkabéralap, prémium, stb. szempontból általában ugyanolyan megítélés alá esik, mint a hasznos, szükséges termelő tevékenység."
Kitérő válasz - Elvtárs! Mit ajánl fel Rákosi elvtárs születésnapjára? - Mit? Nem vagyok én köteles...
1952 Február 17. Rendelet a házingatlanok és bérházak államosításáról. Február 18. Eltörlik a húsjegyet. Március 9. Rákosi Mátyás 60. születésnapja. Augusztus 20. A Hajdúsági Gyógyszergyárban megindul a magyarországi antibiotikum gyártás.
Gamma Művek A Koszorú utcai üzemet 1920-ban Dréger Károly elektromérnök, László Arthur gépészmérnök és Braun Zsigmond rokkant százados alapította szabadalmak értékesítésére, mechanikai és elektrotechnikai tömegcikkek gyártására. A hamarosan csődbe jutó üzemet 1921-ben Juhász István és Juhász Zoltán gépészmérnökök vették át. A cég, amely 1923-től Gamma Finommechanikai Gépek és Készülékek Gyára Rt. néven működött, a Fehérvári útra költözött. A fokozatosan nagyvállalattá váló gyárban kísérleti és tudományos készülékeket, berendezéseket, geodéziai műszereket, fogaskerekeket és haditechnikai műszereket gyártottak. Az 1939-től Gamma Finommechanikai és Optikai Művek Rt. néven működő üzem 1940-ben már a teljes magyar gyáripar exportjának mintegy 10 százalékát adta. A második világháborúban 80 százalékos kárt szenvedő céget 1948-ban állami tulajdonba vették, és nevét Gamma Finommechanikai és Optikai Művek NV-re változtatták. Az 1952-ben kezdődő profilrendezések során a finommechanika és optika helyett geofizikai és nukleáris műszerek, és telefonkészülékekben használt szűrőkristályok fejlesztésébe kezdtek. Az  ismét látványosan fejlődő vállalat a 70-es, 80-as években neves külföldi cégekkel is licencszerződéseket kötött. A rendszerváltást követően a Gamma csődhelyzetbe került, 1993-ban felszámolták. Ugyanakkor 30 százalékos amerikai részvétellel megalapították a Gamma Műszaki Kft.-t, később Rt-t, mely 1998-ban két leányvállalatot alapított: a Gamma Analcon Kft. folyamatszabályozási profillal működik, a Gamma Mechanikai Kft. pedig műszereket gyárt.
IKARUS 55
A képre kattintva galéria nyílik!
(youtube.com)
1953: Foglalkoztatottság
Az eröltetett ipar, az elavult, sok élőerőt igénylő, alacsony hatékonyságú termelési módszerek gyakorlatilag felszámolták a munkanélküliséget. Egyre több nő kezdett el dolgozni, és jelentős (6,4%) volt a fiatalkorúak aránya a gyáriparban. A kialakuló munkaerőhiányt a hatalom bürokratikus eszközökkel, az "önkényes munkahely-váltás" nehezítésével (akár börtön is járhatott érte), és a tanulmányaikat elvégzők kötelező elhelyezésével próbálta enyhíteni.
Részletek Nagy Imre miniszterelnök parlamenti beszédéből (1953. július 4.) “Módosítani kell a népgazdaság fejlesztésének irányítását is. Semmi sem indokolja a túlzott iparosítást és ipari autarchiára való törekvést, különösen, ha nem rendelkezünk a hozzá szükséges alapanyagbázissal. (…) Gazdaságpolitikánkban irányt kell változtatni abban a tekintetben is, hogy a termelési eszközöket gyártó nehézipar fejlesztésének ütemét jelentősen lassítva az eddiginél lényegesen nagyobb súlyt kell helyezni a szükségleti cikkeket gyártó könnyűiparra és élelmiszeriparra (…).”
Kérdések 1953-ban fejtágító falugyűlést tartanak. A beszéd után a szónok így szól: - Elvtársak, várom a kérdéseiket! - Nekem volna három kérdésem - jelentkezik Kohn bácsi. - Hová lett a hús, hová lett a kenyér és hová lett a bor? Egy hét múlva ismét falugyűlés, a szónok ismét kérdésekre vár. Jelentkezik Grün bácsi: - Nekem csak egy kérdésem volna: hová lett a Kohn?...
1953 Január 10. Megszűnik a kereseti és a vagyonadó. Március 5. Meghal Sztálin. Március 17.  A választásokon 98,2%-os aránnyal a Hazafias Népfront jelöltjei nyernek. Június 27-28.  Az MDP Központi Vezetőségi ülésén a személyi kultusz ellen foglalnak állást, és “megállapítják a hibákat”. Augusztus 9.  A 3000 főnél kisebb településeken működési engedélyt lehet adni a kisiparosoknak. Szeptember 6. Csökken a fogyasztási cikkek és szolgáltatások ára.
Magyar tulajdonba került az Óbudai Hajógyár Az 1938-as Anschluß után a DDSG Óbudai Hajógyára német állami tulajdonba került a Hermann Göring Werke nehézipari nagyvállalat részeként. A második világháború után a szövetségesek feldarabolták a vállalatot. Az Óbudáról a szovjetek elől Ausztriába menekített szerszámok, felhalmozott készletek, félkész szerkezetek nem kerültek haza, ellentétben a hajók többségével. A szovjet katonai vezetés alatt álló, elavult felszerelésű hajógyár így kétszeresen is nehéz helyzetben volt a jóvátételi hajójavítások és építések terén. A gyár teljesítményét jelentősen rontotta, hogy 1945-ben a szovjetek az 1895-ben épített villamos üzemű úszódokkot is elszállították Odesszába. A háború után az első hajót a vlagyivosztoki kikötő részére építették. 1959-ig 33 db vontató-gőzhajó és 70 db személyszállító gőzhajó épült szovjet megrendelésre, a 71., egyben utolsó darab már magyar lobogót kapott. A hajógyár 1953. január 1-től magyar állam tulajdonába került.
Létrejön a Játéktervező Intézet A Minisztertanács 1952-ben rendelte el, hogy a játékok tervezésére és gyártására állami szerv létesüljön, ez volt a Játékfelügyelő Bizottság. 1953-ban további központosítással, szovjet mintára létrehozták a Játéktervező Intézetet. A bürokratikus, és természetesen ideológiailag irányított intézmény azonban nem hozta a várt eredmnyeket, ezért 1957-ben megszüntették.
A képre kattintva galéria nyílik!
Utitárs fényképezőgép
1953: Foglalkoztatottság
Az eröltetett ipar, az elavult, sok élőerőt igénylő, alacsony hatékonyságú termelési módszerek gyakorlatilag felszámolták a munkanélküliséget. Egyre több nő kezdett el dolgozni, és jelentős (6,4%) volt a fiatalkorúak aránya a gyáriparban. A kialakuló munkaerőhiányt a hatalom bürokratikus eszközökkel, az "önkényes munkahely-váltás" nehezítésével (akár börtön is járhatott érte), és a tanulmányaikat elvégzők kötelező elhelyezésével próbálta enyhíteni.
Részletek Nagy Imre miniszterelnök parlamenti beszédéből (1953. július 4.) “Módosítani kell a népgazdaság fejlesztésének irányítását is. Semmi sem indokolja a túlzott iparosítást és ipari autarchiára való törekvést, különösen, ha nem rendelkezünk a hozzá szükséges alapanyagbázissal. (…) Gazdaságpolitikánkban irányt kell változtatni abban a tekintetben is, hogy a termelési eszközöket gyártó nehézipar fejlesztésének ütemét jelentősen lassítva az eddiginél lényegesen nagyobb súlyt kell helyezni a szükségleti cikkeket gyártó könnyűiparra és élelmiszeriparra (…).”
Kérdések 1953-ban fejtágító falugyűlést tartanak. A beszéd után a szónok így szól: - Elvtársak, várom a kérdéseiket! - Nekem volna három kérdésem - jelentkezik Kohn bácsi. - Hová lett a hús, hová lett a kenyér és hová lett a bor? Egy hét múlva ismét falugyűlés, a szónok ismét kérdésekre vár. Jelentkezik Grün bácsi: - Nekem csak egy kérdésem volna: hová lett a Kohn?...
1953 Január 10. Megszűnik a kereseti és a vagyonadó. Március 5. Meghal Sztálin. Március 17.  A választásokon 98,2%-os aránnyal a Hazafias Népfront jelöltjei nyernek. Június 27-28.  Az MDP Központi Vezetőségi ülésén a személyi kultusz ellen foglalnak állást, és “megállapítják a hibákat”. Augusztus 9.  A 3000 főnél kisebb településeken működési engedélyt lehet adni a kisiparosoknak. Szeptember 6. Csökken a fogyasztási cikkek és szolgáltatások ára.
Magyar tulajdonba került az Óbudai Hajógyár Az 1938-as Anschluß után a DDSG Óbudai Hajógyára német állami tulajdonba került a Hermann Göring Werke nehézipari nagyvállalat részeként. A második világháború után a szövetségesek feldarabolták a vállalatot. Az Óbudáról a szovjetek elől Ausztriába menekített szerszámok, felhalmozott készletek, félkész szerkezetek nem kerültek haza, ellentétben a hajók többségével. A szovjet katonai vezetés alatt álló, elavult felszerelésű hajógyár így kétszeresen is nehéz helyzetben volt a jóvátételi hajójavítások és építések terén. A gyár teljesítményét jelentősen rontotta, hogy 1945-ben a szovjetek az 1895-ben épített villamos üzemű úszódokkot is elszállították Odesszába. A háború után az első hajót a vlagyivosztoki kikötő részére építették. 1959-ig 33 db vontató-gőzhajó és 70 db személyszállító gőzhajó épült szovjet megrendelésre, a 71., egyben utolsó darab már magyar lobogót kapott. A hajógyár 1953. január 1-től magyar állam tulajdonába került.
Létrejön a Játéktervező Intézet A Minisztertanács 1952-ben rendelte el, hogy a játékok tervezésére és gyártására állami szerv létesüljön, ez volt a Játékfelügyelő Bizottság. 1953-ban további központosítással, szovjet mintára létrehozták a Játéktervező Intézetet. A bürokratikus, és természetesen ideológiailag irányított intézmény azonban nem hozta a várt eredmnyeket, ezért 1957-ben megszüntették.
A képre kattintva galéria nyílik!
Utitárs fényképezőgép
1954: Gyáripari változások
1954-ben a nehézipari beruházások mellett a lakossági fogyasztásra szánt cikkek gyártására is több erőforrás jutott. Így egyre több olyan dolog került a boltok polcaira, amit az emberek kerestek, és számos termék árát csökkentették.
A természet átalakítása Az 1950-es években a természetet is át akarták alakítani. Ennek keretében csatornaépítések kezdődtek, illetve megindult a tiszai vízlépcső építése, és tárgyalásokat kezdtek Csehszlovákiával a dunai vízlépcsőrendszerről. Az 1953–1954-es gazdasági irányváltás ezeket a beruházásokat is visszafogta. Csak néhány elem készült el teljesen, így például a tiszalöki vízi erőmű 1954-ben, a Keleti Főcsatorna 1956-ban. A kiskörei vízi erőmű pedig csak 1973-ban.
Rákosi szobra Egy parasztbácsi fejcsóválva áll Rákosi szobra előtt. Meglátja egy rendőr. - Parasztbácsi, mit csóválja a fejét? - Hát tudja két nagy hiba van ezzel a szoborral. - Mik azok? - Nincsen ráírva, hogy "béke poraira". - De hát Rákosi elvtársunk még él! - Na látja... ez a másik hiba...
1954 Május 9. Átadják a Tiszalöki vízerőművet. Szeptember 21. Nagyobb önállóságot kapnak az iparvállalatok igazgatói.
A képre kattintva galéria nyílik!
GAMMA vetítő prototípus
(youtube.com)
1954: Gyáripari változások 
1954-ben a nehézipari beruházások mellett a lakossági fogyasztásra szánt cikkek gyártására is több erőforrás jutott. Így egyre több olyan dolog került a boltok polcaira, amit az emberek kerestek, és számos termék árát csökkentették.
A természet átalakítása Az 1950-es években a természetet is át akarták alakítani. Ennek keretében csatornaépítések kezdődtek, illetve megindult a tiszai vízlépcső építése, és tárgyalásokat kezdtek Csehszlovákiával a dunai vízlépcsőrendszerről. Az 1953–1954-es gazdasági irányváltás ezeket a beruházásokat is visszafogta. Csak néhány elem készült el teljesen, így például a tiszalöki vízi erőmű 1954-ben, a Keleti Főcsatorna 1956-ban. A kiskörei vízi erőmű pedig csak 1973-ban.
Rákosi szobra Egy parasztbácsi fejcsóválva áll Rákosi szobra előtt. Meglátja egy rendőr. - Parasztbácsi, mit csóválja a fejét? - Hát tudja két nagy hiba van ezzel a szoborral. - Mik azok? - Nincsen ráírva, hogy "béke poraira". - De hát Rákosi elvtársunk még él! - Na látja... ez a másik hiba...
1954 Május 9. Átadják a Tiszalöki vízerőművet. Szeptember 21. Nagyobb önállóságot kapnak az iparvállalatok igazgatói.
A képre kattintva galéria nyílik!
GAMMA vetítő prototípus
(youtube.com)
1955: Visszarendeződés
1954 végén Rákosi Mátyás vezetésével egyfajta visszarendeződés kezdődött, felélesztették a nagy beruházásokat, elvonásokkal, adóemelésekkel  csökkentették az életszínvonalat. Az intézkedések célja a külkereskedelmi mérleg hiányának és az eladósodás mértékének a csökkentése volt. A lakosság azonban az 1954-es lazítás után ezt már sokkal nehezebben viselte el.
Békekölcsön A Békekölcsön jegyzése elvileg önkéntes volt, de gyakorlatilag nem lehetett megtagadni. A Békekölcsönökkel a lakossági fogyasztást fogták vissza, egyfajta bújtatott adó volt, amiből az állam az ötéves terv beruházásait és a hadiipar fejlesztését fedezte. Az elvárás évente egy havi bér értékű Békekölcsön volt.
Ki az? 1955. Késő éjjel rémisztő dörömbölés egy pesti bérlakás ajtaján, az alvó férfi felriad, ijedten kisiet az előszobába, reszkető hangon kérdi: - K-k-ki az?... - A Halál! Az illető megkönnyebbülve: - Hála Istennek, már azt hittem, az ÁVH...
1955 Április 14. Nagy Imrét kizárják az MDP Politikai Bizottságából, és elveszti minden pártfunkcióját. Május 11-14. Aláírják a Varsói Szerződést. Augusztus 16. Megalakul az Állami Ellenőrzés Minisztériuma. Szeptember 27. Megindul a 6. Békekölcsön-jegyzés. December 14.  Magyarországot felveszik az ENSZ-be.
A nagypolitika és a magyar gazdaság A magyar gazdaságra a korszakban végig rányomta a bélyegét a katonai felfegyverkezés igénye. A szovjet és így a magyar vezetők is biztosak voltak a harmadik világháború közeli kitörésében, ezért már 1949-től, a NATO megalakulásától intenzív fegyverkezési programot eröltettek a csatlós országokra. Sztálin halála után enyhülés következett, de 1955-ben, amikor az NSZK fölvették a NATO-ba (amelyre válaszul megalakult a Varsói Szerződés) ismét a hadiipari fejlesztések kaptak nagyobb szerepet.
Nagyberuházások száma megyénként
A képre kattintva galéria nyílik!
Pajtás fényképezőgép
(filmhiradokonline.hu)
1955: Visszarendeződés
1954 végén Rákosi Mátyás vezetésével egyfajta visszarendeződés kezdődött, felélesztették a nagy beruházásokat, elvonásokkal, adóemelésekkel  csökkentették az életszínvonalat. Az intézkedések célja a külkereskedelmi mérleg hiányának és az eladósodás mértékének a csökkentése volt. A lakosság azonban az 1954-es lazítás után ezt már sokkal nehezebben viselte el.
Békekölcsön A Békekölcsön jegyzése elvileg önkéntes volt, de gyakorlatilag nem lehetett megtagadni. A Békekölcsönökkel a lakossági fogyasztást fogták vissza, egyfajta bújtatott adó volt, amiből az állam az ötéves terv beruházásait és a hadiipar fejlesztését fedezte. Az elvárás évente egy havi bér értékű Békekölcsön volt.
Ki az? 1955. Késő éjjel rémisztő dörömbölés egy pesti bérlakás ajtaján, az alvó férfi felriad, ijedten kisiet az előszobába, reszkető hangon kérdi: - K-k-ki az?... - A Halál! Az illető megkönnyebbülve: - Hála Istennek, már azt hittem, az ÁVH...
1955 Április 14. Nagy Imrét kizárják az MDP Politikai Bizottságából, és elveszti minden pártfunkcióját. Május 11-14. Aláírják a Varsói Szerződést. Augusztus 16. Megalakul az Állami Ellenőrzés Minisztériuma. Szeptember 27. Megindul a 6. Békekölcsön-jegyzés. December 14.  Magyarországot felveszik az ENSZ-be.
A nagypolitika és a magyar gazdaság A magyar gazdaságra a korszakban végig rányomta a bélyegét a katonai felfegyverkezés igénye. A szovjet és így a magyar vezetők is biztosak voltak a harmadik világháború közeli kitörésében, ezért már 1949-től, a NATO megalakulásától intenzív fegyverkezési programot eröltettek a csatlós országokra. Sztálin halála után enyhülés következett, de 1955-ben, amikor az NSZK fölvették a NATO-ba (amelyre válaszul megalakult a Varsói Szerződés) ismét a hadiipari fejlesztések kaptak nagyobb szerepet.
Nagyberuházások száma megyénként
A képre kattintva galéria nyílik!
Pajtás fényképezőgép
(filmhiradokonline.hu)
1956: Sorsfordulók
1956-ban a második ötéves terv előkészítésénél is ugyanaz játszódott le, mint más területeken, a sztálini és a megengedőbb irányvonal harca. Előbb a keményvonalas irányzat, azaz a nehézipar és a hadsereg fejlesztése kapott nagyobb szerepet, majd Nagy Imre elképzeléseit támogatták az ország vezetőinek moszkvai urai.
1956 Február 14-25. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusán Hruscsov titkos beszédében elitéli Sztálint. A beszéd hamarosan kiszivárog. Június 28. Tüntetések Poznanban. Október 23. Kitör a forradalom. November 4.  Szovjet támadás Magyarország ellen. November 7.  Kádár János kormánya leteszi az esküt...
Felhasznált irodalom Kisfalusi Gábor adatközlése; Fejezetek a Magyar Optikai Művek és utódai történetéből 1876–2015 (MOM Emlékalapítvány, Budapest, 2015); Pető Iván–Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945–1985 I. (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1985); Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században (Osiris 1999); Pölöskei Ferenc, Gergely Jenő, Izsák Lajos (szerk.): Magyarország története 1918–1990 (Korona kiadó, é.n.); Gyarmati György: Demokráciából diktatúrába (sorozatszerkesztő: Romsics Ignác) (Kossuth kiadó, é.n.).; https://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/mozgokepek-a-magyar-technika-tortenetebol/, Fejér Zoltán: Petzváltól a Pajtásig, (HOGYF Editio, 2003); Kiss Erika: A Hűtőgépgyár és Jászberény fél évszázada (Bp., GTE, 2003); Dr. Kováts Miklós: Magyar Motorkerékpárok (Maróti Könyvkiadó, 2005); Dr. habil. Szunyogh Gábor: Mobileum. Tárlatvezető füzetek 3., (Bp., 2008); http://kecskefeszek.net/vicc/politikai-viccek/50-es-evek.html; Ez már a kommunizmus, vagy lesz ennél még rosszabb is? Hal(l)hatatlan politikai viccek az 1948–1988 közötti időkből (Szerk: Homa János; http://vicc.eu/); Az MMKM “Szocializmus játékai” című kiállítás tablószövegei; Janovszki Tamás: „A szocializmus játékszerei" 1945–1989 (MMKM II. évkönyv, 2013); A Közlekedési Múzeum virtuális kiállítása. Video: Youtube, Manda, Filmhiradok online. Fotók: KM archív, Wikipedia, Fortepan.
1956: Sorsfordulók
1956-ban a második ötéves terv előkészítésénél is ugyanaz játszódott le, mint más területeken, a sztálini és a megengedőbb irányvonal harca. Előbb a keményvonalas irányzat, azaz a nehézipar és a hadsereg fejlesztése kapott nagyobb szerepet, majd Nagy Imre elképzeléseit támogatták az ország vezetőinek moszkvai urai.
1956 Február 14-25. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusán Hruscsov titkos beszédében elitéli Sztálint. A beszéd hamarosan kiszivárog. Június 28. Tüntetések Poznanban. Október 23. Kitör a forradalom. November 4.  Szovjet támadás Magyarország ellen. November 7.  Kádár János kormánya leteszi az esküt...
Felhasznált irodalom Kisfalusi Gábor adatközlése; Fejezetek a Magyar Optikai Művek és utódai történetéből 1876–2015 (MOM Emlékalapítvány, Budapest, 2015); Pető Iván–Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945–1985 I. (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1985); Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században (Osiris 1999); Pölöskei Ferenc, Gergely Jenő, Izsák Lajos (szerk.): Magyarország története 1918–1990 (Korona kiadó, é.n.); Gyarmati György: Demokráciából diktatúrába (sorozatszerkesztő: Romsics Ignác) (Kossuth kiadó, é.n.).; https://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/mozgokepek-a-magyar-technika- tortenetebol/, Fejér Zoltán: Petzváltól a Pajtásig, (HOGYF Editio, 2003); Kiss Erika: A Hűtőgépgyár és Jászberény fél évszázada (Bp., GTE, 2003); Dr. Kováts Miklós: Magyar Motorkerékpárok (Maróti Könyvkiadó, 2005); Dr. habil. Szunyogh Gábor: Mobileum. Tárlatvezető füzetek 3., (Bp., 2008); http://kecskefeszek.net/vicc/politikai-viccek/50-es-evek.html; Ez már a kommunizmus, vagy lesz ennél még rosszabb is? Hal(l)hatatlan politikai viccek az 1948–1988 közötti időkből (Szerk: Homa János; http://vicc.eu/); Az MMKM “Szocializmus játékai” című kiállítás tablószövegei; Janovszki Tamás: „A szocializmus játékszerei" 1945–1989 (MMKM II. évkönyv, 2013); A Közlekedési Múzeum virtuális kiállítása. Video: Youtube, Manda, Filmhiradok online. Fotók: KM archív, Wikipedia, Fortepan.