Állandó kiállítások

alt KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM


A Közlekledési Múzeum felúítás miatt zárva!

felújítás alatt több helyszínen is láthat majd a közönség kiállításokat a gyűjteményből

 

További részletek


 

A Közlekedési Múzeum virtuális kiállítása




A motorkerékpározás története A hazai autózás története "150 éves a magyar vasút"
A hajózás története Hírességek csarnoka A közúti közlekedés története
Városi közlekedés Hídkert 424-001
Terepasztalok

 

A motorkerékpározás története

 alt

A kiállításban a hazai utakon egykor futó motorkerékpárok legjellegzetesebb darabjait találhatjuk, külön kiemelve a sok magyar motorkerékpárt, egészen az utolsó magyar gyártmányú motorokig.


alt

A hazai autózás története

alt

Az autótörténeti kiállításban a múzeum legszebb és legérdekesebb autóit láthatják. A legöregebb egy 1898-as Peugeot, és egy 1899-es Oldsmobile

A magyar autógyártás kezdeteit reprezentálja az 1908-ban Csonka János tervei alapján készült postai levélgyűjtő gépkocsi, amelynek még a gumiabroncsai is eredetiek.

A Magyar Általános Gépgyár Magomobil és Magotax gépkocsijai taxiként közlekedtek Budapesten az 1920-as, 1930-as években. A második világháború után a hazai személyautó gyártás újraindítását tervezték, ezt képviseli Pentelényi János Pente kisautója.

alt

"150 éves a magyar vasút"

alt

A "150 éves a magyar vasút" című kiállítás átfogó képet ad a magyarországi vasutak történetéről a kezdetektől napjainkig. Egyik érdekessége kiállításunknak egy 19 század végi vasútállomás rekonstruált épülete.

Az eredeti járművek közül a legrégibb a Déli Vasút 1860-ban készült gőzmozdonya.

A látogatóink felülhetnek egy 1870-es II. osztályú - fapados - vasúti kocsira, ahol megtapasztalhatják a korabelki utazási kényelmet.

A kiállító terem jelentős részét a Közlekedési Múzeum M=1:5 méretarányú vasútmodelljei foglalják el, a magyar vasutak legjellemzőbb mozdonyait és kocsijait reprezentálva.

A kiVasúttörténeti kiállításállított tárgyak, dokumentumok alapján megismerhetjük a magyar vasúthálózat kialakulásának történeté, a kiemelkedő korszakokat, a vasúttörténet meghatározó személyiségeit, a vasúti technika fejlődését, valamint a vasút közösségi, társadalomszervező hatását.

alt

A hajózás története

alt

A kiállítás kialakításában is hajóra emlékeztet, úgy érezzük, mintha egy régi lapátkerekes gőzhajó fedélzetén sétálnánk, egyik oldalon a hajókorlát, másik oldalon a kabinok. Ezekben a "kabinokban" láthatjuk azokat a modelleket, amelyeken keresztül megismerhetjük a Dunán, a Balatonon és a tengereken közlekedő magyar hajókat. A korlát mellett érdekes, a hajózás múltját idéző tárgyakat láthatunk. Hajólámpák, mentőpadok, dugattyúk, víztisztító készülék és iránytűk sorakoznak egymás mellett. A "fedélzet" közepén a hajóhidat találjuk, ahol mindenki magához ragadhatja a kormánykereket. Megéri bekukkantani a híd alsó részébe is, ahol egy éles hangú hajóharangot szólaltathatunk meg.

A kiállításba 2013 november 20-án került be a Juliettának, Széchenyi István csónakjának a modellje.

A Galéria másik oldalán a tengeri hajózás történetét ismerhetjük meg, közte a magyar tengeri hajózásét, hiszen egykor számos magyar áruszállító hajó szelte a világtengereket.

A hajómodellek közül kiemelkedően érdekes két világhírű hajó gyönyörű – a Vasa és a Victory - modellje, számos tengeri áruszállító vitorlás mása, vagy a magyar tengeri kereskedelmi flotta egykori hajójának modellje.

 

alt


Hírességek csarnoka

alt

A Hírességek Csarnoka olyan magyar felfedezőknek, utazóknak állít emléket, akik olyan helyeken jártak, ahová addig magyar ember még nem merészkedett. Itt láthatjuk a Szent Jupátot, azt a sportvitorlást, amellyel Fa Nándor Gál József 1985-87 között megkerülték a Földet, azt az űrhajót, a Szojuz – 35 űrkabint, amellyel 1980-ban Farkas Bertalan az első magyar űrhajós visszatért a világűrből, Schwarz Dávid merev törzsű léghajójának - amelynek szabadalmát Zeppelin gróf vásárolta meg - 1:10-es méretarányú modelljét, és Zsélyi Aladár 1908-as repülőgépét.

alt


A közúti közlekedés története

alt

Az új épület II. emeletén látható kiállítás a közúti közlekedés fejlődését mutatja be a kezdetektől a motorizációig, közelebbről az I. világháború végéig. A kiállításban modellek idézik meg a római út és hídépítést, a magyar középkori útépítést, vagy az újabb kori hídépítést, így pl. láthatók a tordai Aranyos patakon átívelő fahíd, vagy a régi Erzsébet híd gyönyörű modelljei, amely hidak ma már nem léteznek.

 
A régi, 1849-1913 között fennállt Lánchíd modelljének építése

altRekonstruált, azaz az eredeti technológiát alkalmazva újraépített formájában látható a Kocs községről a nevét eredeztető magyar kocsi, amely gyorsaságával, utazási kényelmével korszakalkotó újítást jelentett. A szekéren való utazásról a legkisebbek és a legnagyobbak is képet kaphatnak a kiállításban, a gyerekek beleülhetnek két „mini” szekérbe, a nagyobbak egy eredeti alföldi parasztszekérre kapaszkodhatnak fel.

A kiállításban modelleken, és rekonstrukciókon mutatjuk be, milyen kísérleteket tettek az emberek az állati vontatás felváltására, mindaddig, amíg elérkezett az autó kora, amely kor kezdeteit az első magyar tervezésű járművek és alkatrészek, pl. a porlasztó kialakulásának bemutatásával elevenítünk fel.

A kiállítást a kerékpár fejlődését bemutató tárlat zárja, ahol megtekinthető Mátyás Zoltán kerékpárja, amellyel 2012-ben 135 nap alatt 9900 kilométert megtéve az indonéziai Bali szigetéről az Atlantáig (USA) tekert. (Mátyás Zoltán útja).

 

alt


Városi közlekedés

alt

A Városi Közlekedési kiállításban négy villamost csodálhatunk meg a 19. század végéről, a 20. század elejéről.

alt

Hídkert

 alt

A hidak méreteik miatt talán a legnehezebben megőrizhető közlekedéstörténeti emlékek. A Közlekedési Múzeum előtt kialakított hídkertben azonban sikerült néhány igen jelentős közlekedéstörténeti emléket elhelyezni. Természetesen nem egész hidakról van szó, hanem hídelemekről, de ezek is képet adnak arról, hogy milyen is volt az elmúlt korok hídépítészete Magyarországon.

Bővebben a hídkertről

alt

alt


A 424-001es mozdony

A 424 001-es gőzmozdony a magyar mozdonygyártás egyik legsikerültebb típusa volt, amelynek első példányát 1924-ben készítették a Magyar Királyi Államvasutak részére. A legendás 424-es első példányát a múzeum előtti teraszon állítottuk ki.

alt

A Közlekedési Múzeum terepasztalai

A Közlekedési Múzeum épületében három helyen működnek vasúti terepasztalok:

- A hosszcsarnok földszinti területén található, LGB léptékű terepasztalunk saját menetrendje szerint folyamatosan üzemel, egyes pályaszakaszait látogatóink működtethetik.

- Az emeleti gyerekkabinetben lévő H0 léptékű terepasztalok jelenleg átalakítás alatt állnak és ezért csak részben, napi menetrend szerint működnek. Felhívjuk a tisztelt látogatók figyelmét, hogy esetenként üzemszünetek adódhatnak. A felújítás ideje alatt szíves megértésüket kérjük!

- A múzeumi ajándékbolt előtt látható H0 méretarányú téli terepasztalt vendégeink indíthatják el, e terepasztal nyitva tartási idő alatt folyamatosan működik.

alt


 

  Az oldal tetejéreAz oldal tetejére

Galéria